A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Nagy Sándor: Földi János hadházi évei (Adalékok életrajzához és hajdúkerületi orvosi működéséhez)

után, ugyanez év december 2-án esküdt Szabó Györggyel,

34 akivel pontosan 13 évig élt. A halotti anyakönyv szerint Weszprémi Juliánná nem 1831-ben, hanem 1829. december 2-án halt meg 56 éves korában, „vízibetegség" -Ъеп.^ A Magyar Szépirodalmi Szemlében 1847-ben megjelent cikk adataival újra találkozunk Toldy Ferenc 1870-ben kiadott Földi János c. tanulmányában.

:i(i Ebben Toldy azt írta, hogy Földi házasságát „az élvvadászó asszony majdan végképp elkeserítendő volt". Növénytani munkájának folytatásától „mind inkább súlyosodó mellbetegsége eltiltotta, melyhez hitvesének hűtlenségéből következett fájdalma, s végre három Ha közül a sokat ígérő első szülöttnek, egyetlen vigaszának, halála járulván kevés napokkal erre őt is elragadta az előre érzett halál..." A tanulmányhoz Toldy hozzáfűzi: „Ennyit és mit haláláról mondhattam el, tartott fenn szegény Földi életéről Lugossy József, kit e részben követnem kellett. M. Szépirodalmi Szemle 1847. I. 289. 1." (Kiemelés az eredetiben.) Ebből a jegyzetből derül ki, hogy az említett ünnepségről az ismertetést Lugossy írta. Mindezt azonban nem Lugossy „tartotta íenn", hanem Bartha Mihály megbízhatónak nem mondható közlése, amelyet Lugossy pontatlan adatokkal és újabb ellenőrizhetetlen pletykával megtoldott. De Lugossy állításait immáron a nagy tekintélyű Toldy Ferenc hitelesítette s ezzel a pletykából tudományos igazság lett. Ez a magyarázata, hogy Szinnyei Józseí a Magyar írók Élete és Munkái 111. kötetének Földi János családi életére vonatkozó adatait szinte szóról szóra Toldy tanulmányából átvette :

37 „Mindinkább súlyosodó mellbetegsége, melyhez hitvesének hűtlenségéből származott fájdalma s végre három Ha közül a sokat ígérő elsőszülöttnek, egyetlen vigaszának halála járult, kevés napokkal erre ő is meghalt." 1880-ban jelent meg Haraszti Gyula Csokonai Vitéz Mihály с monográfiája,

33 amelyben szó esik Földi Jánosról is, akit a szerző így jellemez: „Mindössze csak ügyes verselő volt s úgy ebbeli, mint tudományos foglalkozása családi bajainak szolgált felejtésére. Becsületes, buzgó ember létére u. is szegény nagyon rosszul nősült, bár neje a híres Weszprémi orvosnak volt lánya. »Juliskájában« egy élvvágyó, szívtelen nőt vitt házához, s a gond nemsokára sírba is temette. Neje temetésére sem ért menni a mulatozástól s még két férjet váltott. — Csokonait a rokonságon kívül mély részvét fűzte Földihez: halálát mély tájdalommal siratta meg . . ."

m Úgy vélem, nem lenne értelme sok szót vesztegetni annak cáfolására, hogy Földi irodalmi és tudományos munkásságának nem a családi bajok felejtése volt az indító oka. E képtelen állítással szemben elég csupán arra utalnom, hogy Földi már fiatal korától írt verseket s foglalkozott nyelvészeti, verselméleti és tudományos kérdésekkel. Haraszti Gyula említett adatait használta fel Suhajda Lajos irodalomtörténész Földi János с tanulmányában/'

0 Földi - írja - „Remélt családi boldogságában. .. nagyon csalódott, amennyiben azt «élvezetet vadászó» neje (kiemelés az eredetiben) - mint Haraszti mondja, NEM TUDOM MILYEN ALAPON - (kiemelés tőlem N. S.) aki férjének eltoglaltságát s munkálkodását méltányolni nem tudta, hűtlenségével nagyon megkeserítette. Családi életéről többet nem tudunk, ha csak lappangó kéziratainak felkutatása nem derít több világosságot rá." Ma már tudjuk, hogy Haraszti az „élvvadászó", illetve „élvvágyó" asszonyt Toldy Ferenc tanulmányából vette át. Suhajda Lajos kétkedve fogadta ezt a jellemzést, így 1901-ben már felhívta a figyelmet arra, hogy a Weszprémi Juliánná erkölcsére vonat34 Tiszántúli ret. egyházkerület anyakönyvi hivatala (továbbiakban TREA.). A debreczeni reformata szent ekklesia Matriculájának X. darabja 122. old. és XI. kötet 20. old. 35 Uo. Halotti anyakönyv) 1816-1830. 495. old. 36 Toldy Ferenc: Összegyűjtött munkái III. Magyar költők élete (Budapest, 1870) 246. sköv. 37 Budapest, 1894. 680-682. 38 Nemzeti Könyvtár. Szerkeszti Abafi Lajos. 14. kötet. 39 Uo. 219. Szerző a 33. oldalon is azt írja, hogy Földi és Csokonai rokonok voltak, de ezt adatokkal nem igazolja. Tudjuk, hogy Földi nem volt rokonságban Csokonaival. 40 Lásd A Selmeczbányai Ág. Hitv. Evangélikus Lyceum Értesítője az 1900/1-iki tanévről. 655