A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)
Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Kilián István: Csokonai és Puky István barátsága
érni, s így saját jelöltjeit, többek Szemere Bertalant is jelentős megyei pozícióhoz tudta juttatni. Ellenük hamarosan rendezte sorait a konzervatív párt is. 1845 februárjában ellenpártot szerveztek a „fontolva haladók". A konzervatív párt erőinek rendezéséről a következőképpen nyilatkozik Szűcs Miklós: „ . . . azon urak pártja, kik mostanában a városi 's megyei választásoknál buktak, és kik a' győztes fél által magokat sértve érzik, sőt még a' régibb malecontentusok is Pukynál, vagyis mint sokan állítják Pukynénál conferentiát tartván, a' megye (mostani) status quoja ellen irányzott felszólítást bocsátott" közre . . ." m Puky tehát egyike volt a konzervatívok vezéralakjainak Miskolcon. Szűcs Miklós nem minden malícia nélkül jegyzi meg, hogy inkább Pukyné volt ennek a pártnak a szervezője. Hogy miért éppen ő? Aligha azért, hogy férjének szerezzen bármiféle politikai posztot. A magyarázatot egyébként Szűcs Miklós egy későbbi megjegyzésében találtam meg. 1846 januárjában Szemere az ifjúságtól támogatva nagy szótöbbséggel elnyerte a megyei alispáni széket. Ellenlábasa Szathmáry Pál volt. A választás Szűcs Miklós egy cikke szerint is óriási tömegeket mozgatott meg Borsod megyében, 8 ' s ez a különös választási jelvényekkel, más-más színű sapkákban hullámzó tömeg festői képet nyújtott annak, aki felülről nézte. „Szathmáry Pál a Pukyné ablakából nézé mindezeket, úgy tartom, nem nagy gyönyörrel." 88 - jegyzi meg ugyancsak epésen Szűcs Miklós. Puky tehát öregkorára aligha értette meg a fiatalság reformtörekvéseit, s ezért vállalta a konzervatív politikusok szállásadó tisztét. Puky Istvánról egyébként még más adatokból azt is tudjuk, hogy Miskolc színházügyének igen lelkes előbbrevivője volt. A város színházi állandó bizottmányának éveken át volt vezetőségi tagja. 811 Az öreg korában konzervatív Puky megtagadta ifjúkori álmait, elfordult volna azoktól az eszméktől, amelyeket Csokonaival együtt oly sokszor megbeszélhettek? Puky, kétségtelen, öregkorában már képtelen volt megérteni a kor szavát. A reformszellem nem hatotta át, nem a hazától fordult el, hanem csak ezt a „nyargalva haladást" nem nézte jó szemmel. Puky a szabadságharc kezdetén 1848 szeptemberében halt meg epeideglázban. Halála után mintegy másfélezer hold birtokot hagyott feleségére, egyetlen leányára, s rájuk hagyhatta a tulajdonában levő és neki írt Csokonai-leveleket, amelyek évek, évtizedek múlva kerültek csak köztulajdonba. Csokonai a Puky-család hagyományában A Puky családban élt a hagyomány, Puky József le is írja, hogy a gesztelyi birtokos igen jó barátságban volt Csokonai Vitéz Mihállyal. 1 * 0 A genealógus Puky igyekezett is minden dokumentumot összegyűjteni, könyveket olvasott végig, csak azért, hogy ennek a barátságnak a történetét feltárja. A genealógus Puky József módszerét hosszú gyakorlattal alapozta meg. Először elkészítette a családfát. Találkozott itt egy sereg Pukyval, s nyilván 86 Szűcs Miklós naplója III. 20a. A további bibliográfiát vö. itt: 81. számú jegyzet. 87 XXX (Szűcs Miklós]: Borsodból. Miskolcz február' 8. Pesti Hírlap 1846. február 19. 114-115. Vö.: Kilián: Szűcs Miklós a naplóíró és publicista. Sajtó alatt. 88 Szűcs Miklós naplója III. 20a. További bibliográfiát vö. itt 81. számú jegyzet. 89 Vö.: Szendrei i. m. V. 75-84, 93, 103. 90 Puky István . . . „Pataki diák korától mindvégig kitűnő barátságban állott Csokonay Vitéz Mihállyal, a ki több ízben tartózkodott is nála." Puky Józseí családtörténeti jegyzeteinek jegyzéke, nr. 3. 2a. A Puky család levéltára. OL P 1804. 6. téka 7. tétel. 636
