A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Kilián István: Csokonai és Puky István barátsága

nagyon sok kérdőjellel. Egy-egy személy élettörténetének biztonságos feltá­rása érdekében nevenként, illetve keresztnevenként csoportosította jegyzeteit, s egy-egy névhez folyamatosan rakta az időközben szerzett értesüléseit. Ada­tait a legkülönfélébb forrásokból merítette. Először is igyekezett a család el­hunyt tagjai után az irodalomban kutatni. Helyesen feljegyezte a legapróbb adatokat is, hiszen ezekből állt össze egy-egy családtag életrajza. Nagyon jó nyersanyag ez egy-egy személy életútjának megállapításához. A szakirodalom­nak a kor szintjéhez mért legátfogóbb átkutatása után igyekezett mindent ösz­szegyűjteni a napi sajtóból. A sajtókivágatokat a névgyűjteménybe helyezte. Gyűjtött adatokat a szemtanúktól vagy fültanúktól is. Születési adatokat, halá­lozási éveket rendszerint síremlékekről gyűjtötte össze. A mi Pukynk esetében még olyan levelet is gyűjtött, amely éppen Darvas Anna és fia Puky József ha­lálozási és születési adatait tartalmazza. Jegyzeteit tehát egyéni levelezéssel is szaporította. S végül gyűjtött leveleket, temetési verseket, gyászjelentéseket egy-egy életrajz biztonságos feltárása érdekében. Jegyzeteibe csak biztos adato­kat írt, illetve ha egy-egy adatról a későbbiekben kiderült, hogy az helytelen, azonnal javított, s a korrekciót - jogász módjára - aláírásával hite­lesítette. Jegyzeteinek, egy-egy jegyzetlapnak nem adott minden esetben cí­met, hanem azokat folyamatosan vezette. Éppen ezért az itt készült tartalmi mutatóban nagyon gyakran magamnak kellett egy-egy tételnek címet adnom. Kiegészítette gyűjteményét levéltári kutatással is, s így eredetiből másolta le például a Csokonai-leveleket, amelyek a költő és Puky István barátságát do­kumentálják. Ezeket vagy teljesen vagy részleteiben kimásolta. Megjelölte pontosan a kézirat lelőhelyét. Forrásjelzetei megbízhatóak, legfeljebb nem kor­szerűek. A gyűjteményt a Déri Múzeum az országos Levéltárban lexeroxál­tatta, a másolatokat elhelyeztem a Déri Múzeum irodalmi gyűjteményében. Hegy könnyebb legyen a terjedelmes kézirathalmazon az eligazodás, a máso­latokat az eredeti sorrendnek megfelelően folioszámoztam s a címeket sorszá­moztam, a mellékelt jegyzékben tehát pontosan lehet látni, hogy melyik jegy­zet melyik folion található. Puky József igen alapos kutatással összegyűjtötte mindazt, ami a maga korában egyáltalán összegyűjthető volt. Feljegyzéseit, alkalmi jegyzeteit csak néhány helyen dátumozta. 1890. január 19-én készítette első feljegyzését Cso­konai és Puky barátságáról. 91 1890. május 30-án másolta ki Szinnyei József gyűjteményéből. Egy későbbi bejegyzés szerint ugyanezt a gyászjeletést 1896. május 25-én meg is tudta szerezni gyűjteménye számára. 92 1898. január 25-én vetette papírra Puky József öngyilkosságának okairól szóló feljegyzését. 93 1893. május 29-én másolta be a helyszínen a Magyar Tudományos Akadémia kéz­irattárában Pukynak Csokonaihoz írt leveleit. 94 Ilyenformán világos, hogy a jegyzékben felsorolt jegyzetanyag a XIX. század utolsó évtizedében is született. 91 Puky József családtörténeti jegyzetei. Jegyzék. Nr. 4. 3a. Puky és Csokonai barátsága. 92 Puky József családtörténeti jegyzetei. Jegyzék, ur, 19. 17a: Puky István gyászjelenté­sének szószerinti másolata Szinnyei József gyűjteményéből. A Puky-család levéltára OL P 1804. 6. téka 7. tétel. 93 Puky József Családtörténeti jegyzetei, nr. 30. 28a. Miért lett öngyilkos Puky József? A Puky-család levéltára. OL P 1804. 6. téka 7. tétel. 94 Puky József családtörténeti jegyzetei, nr. 36, 34a. Puky István levelei Csokonai Vitéz Mihályhoz címlappal és a másolás időpontjával. A Puky-család levéltára. OL P 1804. 6. téka 7. tétel. 637

Next

/
Oldalképek
Tartalom