A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)
Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Kilián István: Csokonai és Puky István barátsága
Holmi tündöklő dibdábot, A sors számára vet bábot. Itt a Fátum elhinte: És elrakatta magával A játszi Harmóniával, Ki olly szép tündér - mint Te." 7 Kétségtelen tény, hogy gáláns bókkal zárta a poéta ezt az emlékverset. Nem maradhatott tehát talán érzéketlen a szép fiatalasszony láttán, aki az imént idézett versikén kívül még nyolc hasonló költeményt érdemelt. 8 Az egyikben arra kéri a kedvest, hogy legalább álmodjék róla, a másikban szép költői képbe burkolva adja elő szerelmét, egy harmadikban pedig felteszi a kérdést: „Mind a reménység oda van, S ki, mint én, olly boldogtalan." Ennek a nagyon titkolt, s talán soha meg nem vallott szerelemnek más emléke nem maradt, mint ez a kilenc epigramma. Volt-e valami kettejük között? Ki tudja? A magam részéről, úgy hiszem, hogy Csokonainak a Puky István iránt érzett barátsága eleve kizárta még annak csak a lehetőségét is, hogy kettejük között akár a leggyengédebb kapcsolat is létrejött volna. Az nincs kizárva, hogy a szép fiatalasszonynak, mint manapság is minden asszonynak, megdobogtatta szívét a költő egy-két enyelgő, bókoló versével, s talán Csokonai is szívesen vette észre a bókok hatását. De így udvarolt Csokonai Borbély Gábor fiatal feleségének is, s őt is a magyar Alföld két legszebb nője közé emeli. 9 Borbély Gábor és vajai Vay Johanna házasságkötése tiszteletére írta Csokonai Miskolcon A szépség ereje a bajnoki szíven című tisztelkedő versét. A vershez prózai bevezetőt fűzött, s a fiatalasszonynak címzett levelében pedig így ír: „Tekintetes Ifjasszony! A Szépség Ereje nemcsak a Bajnoki Szíven nagy, hanem a poétát is tisztelettel ragadja el az emberiség becsének éneklésére: sőt a legbölcsebb Szókrates áldozatot tett a Gráciáknak. Három Hlyen Gráciákkal van a mi Alíőldünknek is szerencséje dicsekedni: az első a Tekintetes Asszony, azután Darvas Nanette, a harmadikat szabad legyen ki nem neveznem, hogy így kiki magára érthesse . . . 10 A költő, mint látjuk, szívesen bókol más asszonynak is, tény azonban, hogy ebben a versben is felmerül Darvas Anna, azaz Puky Istvánné neve. 7 Csokonai: MM I. 591. -8 A kilenc vers az alábbi: 1. Az én barátném D[arvas] A[nna] quodlibetjére 2. Az elválás reggelén 3. Impromtu egy cseresznyefa levelet rágó hernyóra 4. [Szivem titkon . . .] 5. Hymenhez 6. A hajókázó Ámor 7. Egy eltörött vasmacskára 8. A hízelkedő 9. A fiatal remény A versek keletkezéstörténetét illetően vö.: Csokonai: MM I. 1111. Vargha Balázs jegyzetei. Puky István egy Gesztelyben 1805. augusztus 22-én Csokonai Józsefnének írott levelében felsorolja azokat a verseket, amelyek az ő birtokában vannak, a jegyzékben valamennyi vers megtalálható egy kivételével. Vö.: Vargha Balázs.- Csokonai emlékek (Budapest, I960.) 218-219. 9 Borbély Gábor (1761-1830) 1778-tól diák Debrecenben. Kapitány földbirtokos. Vargha Balázs.- Csokonai emlékek. 630. 10 Csokonai Vitéz Mihály levele Borbély Gábornénak. Debrecen, 1800. szeptember 18. Vö.: Csokonai: MM II. 856. 619
