A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Kilián István: Csokonai és Puky István barátsága

Alapjában véve szükségtelen most itt ennek a kapcsolatnak, a költő Darvas Anna iránt érzett szerelmének mélységét és milyenségét keresnünk. Bármilyen mély is volt ez a szerintem soha ki nem mondott, mindig titkolt szerelemérzés, az bizonyos, hogy Csokonai és Puky barátsága emiatt soha meg nem romlott, sőt ugyanemiatt Puky és felesége közötti viszony el nem mérgesedett. A költő és a gesztelyi birtokos, Puky barátsága eltartott a halálig. Ki volt tehát ez a fiatal birtokos, aki hol Tiszaigaron, hol Ongán, hol Gesztelyben fogadta a boldogtalan debreceni poétát? Hogyan lehetséges az, hogy Csokonai heteket tud eltölteni Miskolc mellett Diósgyőrben is, Tapolcán is? Pénze aligha lehetett erre. Ki vállalta eltartását Miskolcon? Mi ennek a barátságnak a története? Mit tudunk Puky Istvánról? Az alábbiakban ezekre a kérdésekre szeretnék választ adni. Csokonai és Puky István levélváltása Ennek a barátságnak az első levelében megfogalmazott jele 1800. december 20-án született.

11 Csokonai írja Pukynak: Dersről jövet útba akarta ejteni, végülis Kunmadarasról Matolcsi uram által levelet küldött. Várja a kosarat, a kalapot és Wieland Abderiták című munkáját. Beszámol még néhány tervéről. Az újesztendőben megjelent munkáját legelőször Pukynak fogja elküldeni. Tervezi Zrínyi kiadását, de csak Sárospatakon és Kazinczynál található meg az eredeti. Megkapta - írja - a szőlővesszőket a tekintetes asszonytól. Kér még néhány facsemetét. Kiderül, hogy a két fiatalember között ekkorra már meglehetősen bensőséges kapcsolat létezhetett.

12 Erre a levélre válaszolt Puky Tiszafüredről vagy Tiszaigarról az 1800. év utolsó napjaiban vagy 1801. legelején. Vette Csokonai levelét. Sokáig nem írt, ebben azonban egy nagy tűz akadályozta meg, amely majdnem megemésztette őt is meg feleségét is. Elhatározta tehát, hogy többé alföldi lakos nem lesz, hanem elköltözik Gesztelybe, s ott építtet magának egy kis tusculanumot. Apja örökségét megkapta: „Ki adta ugyan - is édes Nagy Uram Atyám - a gesztelyi kaki és Sisás Pusztabéli részit 's á Berentei szölleit, á Gazdálkodás végett." Most már végre szabad lehet. A levél további részét meglehetősen homályosan fogalmazta meg Puky. Már a tűzeset leírása után is felmerül az olvasóban a gyanú, hogy itt tulajdonképpen valamiféle képes beszédről van szó. Hol találkoztak korábban, hiszen így írja Puky: ,,Te tudod és emlékezel azon - szikrára - mely tolled lett szomorú elválásunk alkalmatosságával esett - 's csak azért távoztunk el, hogy Pestrül lett visszajövételünkéi a' tüz, melly addig nevekedett, de bent tartoztatott - Nagy erővel rohant ki." Hol találkoztak tehát Csokonai és Puky utoljára? Pesten együtt kellett lenniük. Miféle tűzről van szó? A levél további soraiból inkább az sejthető, hogy egy családi perpatvarra hivatkozik Puky meglehetősen homályosan, amiről Csokonainak volt valami tudomása, s amely mindkettejüket csaknem megemész11 Csokonai leveleit a Csokonai MM-ja szerinti helyesírásban idézem. Ez nem kritikai kiadás. Alkalmanként felhasználom a Harsányi-Gulyás kiadását is. A Csokonai emlékek kritikai kiadás lévén eredeti helyesírással hozza a Csokonaihoz írt leveleket. A tanulmányban felfedezhető helyesírási következetlenségnek ez az oka. 12 Csokonai: MM II. 860-861. Csokonai levele Puky Istvánnak. Debrecen. 1800. december 20. 620