A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)
Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: A XX. századi magyar grafika a Déri Múzeum képzőművészeti gyűjteményében
kat, metszőket, s ajándékozással a Déri Múzeum anyagának gyarapodását. Az országos grafikai egyesületek és Debrecen között Nagy Józsefe vállalt jelentős közvetítő szerepet. A múzeum exlibris anyagát 1928-ban ajándékával vetette meg. Réthy István és Békés István 1 ' 1 több debreceni grafikus illusztrációinak, mappáinak, albumának kiadását vállalta, Lehotay Pál nyomdász hasonlóan, mint kiadó és mint igényes tipográfus támogatta a művészeket 15 . II. A MÚZEUMI GYŰJTEMÉNY KIALAKULÁSA, GYARAPODÁSA A gyűjtés első szakasza a Városi Múzeum működésének idejére esik 1905től a húszas évek közepéig. A képzőművészeti gyűjtemény fogalma még nem eléggé tisztázott, a gyarapodás ötletszerű, az anyag igen vegyes. Zömmel illusztratív anyag került be, amelynek várostörténeti, néprajzi jelentősége, tehát dokumentum jellege van. Zoltai Lajos m múzeumőr ceruza- és tusrajzai múzeumi műtárgyakról készített másolatok, valamint műemlékekről, régészeti ásatásairól készített dokumentumok. 1911-ben Bakoss Tibor tíz darabos tusrajz sorozatot ajándékozott a múzeumnak, amely a kecskeméti földrengés jeleneteit ábrázolja nem minden szociális él nélkül. Haranghy Jenőtől 1918-1924 között mintegy háromszáz ceruza- és tollrajzot szerzett be a múzeum vétel és megrendelés útján. Háborús élményeit feldolgozó „Szeneskocsi" с bravúros rajzát, valamint a debreceni részleteket ábrázoló műveit 1918-22 között adta át a múzeumnak, 1922-ben Déri Frigyes megrendelésére készített 125 darab gyors, riportszerű helyszíni rajzot hortobágyi pásztorokról, debreceni vásárokról, műemlékekről stb. 17 , valamint Mezőkövesdről, a Tabánról vedutákat és népviseleti alakokat. 1917-18-ban iíj. Kovács János-tói naturalista portrékat, Caray Ákos-tói anekdótázó jellegű hortobágyi életképeket. Dienes János-tól i8 nagyszerű, karakteres Orosz hadifogoly с ceruzarajzát szerezte meg a múzeum. A Szent György Céh tagilletményeként Nagy Sándor, Barta Ernő, Olgyai Viktor, Tichy Kálmán, Tardos-Taussig Ármin kőrajzai, rézkarcai kerültek leltárba. 13 Nagy József (1879-1962) tanár, műgyűjtő. Tagja volt a Szent György Céhnek, alapítója a MEGÉ-nek, az Ajtósi Dürer Céhnek. Irodalom: Galambos Ferenc nekrológja (Kisgrafikai Értesítő, 1962-67. 10-13.) 14 Réthy István 1937-ben jelentette meg Menyhárt József exlibris mappáját, 1941-ben ugyancsak Menyhárt fametszetü kényvj egyeit és alkalmi grafikáit. Békés István 1935-ben Szoboszlai Mata János: Húsz fametszetü könyv jegy a Magyar Parnasszusról és ugyanezen évben Vadász Endre: Tíz rézkarc exlibris с könyvét (Debreceni Officina néven). 15 Lehotay Pál nyomdájában jelentek meg a debreceni kiadású könyvek, mappák, albumok (Menyhárt, Gáborjáni, Vadász stb. művei), valamint a Magyar Exlibris lap. 1938ban pár szép levonattal szerepelt a pécsi ex libris kiállításon is. Közli: Pécsi Napló, 1938. október 19-i száma. 16 Zoltai Lajos (1861-1939) múzeumőr, régész, kiváló rajzokat készített a múzeumi jelentések illusztrációjaként, valamint leltárkönyvekbe, fotó helyett. 17 Déri Frigyes gyakran adott megrendelést rajzolóknak, festőknek. Így került sor 1922-es megrendelésére is. Haranghyt, a bravúros rajzolót valószínűleg a városi múzeum ajánlotta Déri figyelmébe. Rajzai alapján kibontakozik a századelő debreceni és hortobágyi népélete. Legérdekesebb rajzai: Embervásár Debrecenben, rézüst, kékedény árusok, szíjgyártók, kötélverők a debreceni vásárban stb. 18 Dienes János (1894-1962) az első világháború idején Kassán, majd Nyíregyházán dolgozott a katonai kommandó építési osztályán, itt készített portré-tanulmányokat hadifoglyokról. A Nemzeti Szalon 1921-es grafikai kiállításán ezekre díjat kapott. 565
