A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: A XX. századi magyar grafika a Déri Múzeum képzőművészeti gyűjteményében

1922-ben Kubinyi Sándor™ ajándékaként - jórészt frontélményeit feldolgozó -, színes litográfiák, linómetszetek, fametszetek gazdagították a gyűjteményt. 1927-ben Bánszky Tamás rézkarcát, a „Szt. Anna templom"-ot, valamint Gáborjáni „Ülő nő" és ,,Esti hangulat" с krétarajzát, és „Olvasó férfi", „Hullámzó Balaton Almádinál" с fametszetét vásárolta meg a múzeum,

20 1928-ban pedig az első debreceni bélyegnapra készített fekete-fehér és színes fametszetű alkalmi grafikáját. A grafikai gyűjtés második szakasza a tulajdonképpeni Déri Múzeum megnyitásától, 1930-tól a második világháborúig tart. Egybeesik ez a debreceni grafika fénykorával. A múzeumi beszerzés szinkronban van a képzőművészeti szervezetek kiállításaival. Kézenfekvő ez, hiszen az új múzeum adja a helyet akár az Ady Társaság, akár a Műpártoló Egyesület, akár az Ajtósi Dürer Céh kiállításaira, legyen az egyéni, vagy csoportos, városi, vagy nemzetközi. Nemcsak a teremadottságok, de a múzeumi munkatársak jó kapcsolatai, valamint a szervezeti életet irányító képzőművészek tanácsadó munkája (elsősorban Gáborjáni, Medgyessy országos tekintélye) tükröződnek a múzeumi gyarapodásban. 1935 decemberében, az Ajtósi Dürer Céh kiállításáról kerül be jelentős tétel: Dobi Oláh István vernis-mou-ja, Gáborjáni fametszete, Menyhárt József hidegtű karca, Nagy Ferenc, Vadász Endre, Bánszky Tamás, Toroczkai Oszwald rézkarca, valamint Berki Irma tusrajza. A 30-as évek végén Menyhárt József gazdag fametszet anyaga („Tavasz", „Macska a műteremben" stb.), valamint mappa alakjában megjelenő rézkarc és fametszetű könyvjegyei, Dobi Oláh mezzotint és vernis-mou technikával készített művei („Déri téri részlet", „Pásti köz") kerültek a múzeumba. Az ekkoriban megjelent grafikai albumokból, Gáborjáni „Parasztok" sorozatából"

1 és Vadász Endre „Hazatérők" с könyvéből is vett a múzeum. Könyvritkaságnak számít ma már Szoboszlai Mata János kézi levonatú „Passió Humana" albuma". 1937-ben, Sőregi János ajándékával tovább gyarapodott az ex libris gyűjtemény, valamint a kisgrafikai anyag az Ajtósi Dürer Céh tagilletménye révén. 1935-ben, egyéni kiállítását követően Magi Zoltán két szép rajzát, 1936ban és 1939-ben (szintén kiállítása után) Boross Géza szénrajzait vásárolta meg a múzeum. A böszörményi Pálnagy Zsigmondtól festményeinél jelentősebb krétavázlatait, Szathmári Irma, Szepessy György ceruzarajzait őrzi a múzeum, 1942-ből Bihácsy György ötvenegy, debreceni részleteket ábrázoló rajzát. 1937ben először vásárolt Medgyessy-től grafikákat a múzeum, köztük ritka fametszetét, az „Anyai gond"-ot, valamint a „Művészef'-szobor egy korai vázlatát, s két szép tollrajzát. A második világháború előtti korszak utolsó, de legjelentősebb vásárlása az a több mint negyvendarabos tétel, amely a Műpártoló Egyesület 1943-as or19 Kubinyi Sándor (1875-1949) debreceni származású, Münchenben élő festő és grafikus volt, aki saját metszetein kívül nagyszámú külföldi, elsősorban német grafikát ajándékozott szülővárosának. Nem érinti tanulmányunk a külföldi anyagot (bár a 30-as években nagy kollekció került gyűjteményünkbe Luigi Servolini-től, 1964-ben pl. Hubert Montarier-től stb.). 20 E témakörből „Balaton" c. festménye is a múzeum tulajdona. 21 Megjelent Debrecenben, 1936-ban, Bertók Lajos kiadásában. Részletes irodalom: Szíj Rezső: A debreceni bibliofília 1920-1944 között. Déri Múzeum Évkönyve 1965. (Szerk. Béres András, Debrecen, 1966) 329-362. 22 Mindkét mű említve uo. 566