A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)
Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: A XX. századi magyar grafika a Déri Múzeum képzőművészeti gyűjteményében
alakult a Magyar Exlibrisgyűjtők és Gratikabarátok Egyesülete, a MEGE, amely 1937-1944. közt „Kisgrafika" címen folyóiratot jelentetett meg. 3 Ennek utóda a ma is egyre fejlődő Kisgrafika Barátok Köre', folyóirata a „Kisgrafikai Értesítő". A meglevő igények és országos példák hatására alakult Debrecenben 1901ben a Műpártoló Egyesület, később Képzőművészek és Műpártolók Egyesülete;' 1927-ben az Ady Társaság képzőművészeti osztálya, 6 1924-ben a Müvészház. A Művészház sokoldalú tevékenységében 7 legjelentősebb az volt, hogy megteremtette a közös munka feltételeit, így grafikai sokszorosító gépet szerzett be. Tizenkét művész egy-egy rézkarcát, fametszetét, litográfiáját albumban jelentette meg 8 50 példányban. Az 1927-ben megszűnt Művészház rézkarc levonó gépét az ún. grafikai műhely használta fel a harmincas évek végéig. Országos, sőt nemzetközi hírnévre tett szert az 1935-ben alakult Ajtósi Dürer Céh, n amely már indulása évében nemzetközi exlibris kiállítást rendezett. Két évfolyamot ért meg folyóirata, a „Magyar Exlibris" 10 A kifejezetten grafikai tevékenységgel foglalkozó Ajtósi Dürer Céh mellett az Ady Társaság is rendszeresen szerepeltette kiállításain tagjai rajzait, metszeteit, s több ízben rendezett egyéni kiállítást Vadász Endre, Gábor jani Szabó Kálmán grafikáiból, valamint vállalta 1937-ben könyvének kiadását 11 . A Műpártoló Egyesület legjelentősebb tette az 1943-as országos grafikai kiállítás volt, 12 amelynek anyagából mintegy negyven jelentős metszet, karc és egyedi rajz került a múzeum tulajdonába. A debreceni grafika két világháború közti virágkorát a művészek, a közönség és a mecénások összefogása jellemezte. Egyéni gyűjtők vásárlásokkal, könyvkiadással támogatták a debreceni rajzoló3 A MEGE egy debreceni vonatkozású könyvet is kiadott 1934-ben Gáborjáni Szabó Kálmán fametszetű könyvjegyeit, Lyka Károly előszavával. 4 1959-ben alakult újjá. 5 Részletes irodalmat lásd Menyhárt József: Adatok Debrecen grafikai művészetéhez. Déri Múzeum Évkönyve 1957 (Szerk. Béres András, Debrecen, 1958) 157-173. - A képzőművészetek Debrecenben (Szerk. Bőgel József, Debrecen, 1961) 6 Részletes irodalmat lásd Sz. Kürti Katalin: A debreceni Ady Társaság képzőművészei. Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Szerk. Dankó Imre, Módy György és Szendrey István közreműk. Debrecen, 1975) és Sz. Kürti Katalin: A debreceni Ady Társaság képzőművészei. Alföld 1974. évf. 1. sz. 61-68. 7 1924-27 között működött a Szent Anna u. 5. sz. alatt. Részletes irodalmat lásd Menyhárt i. m. 8 Balezer György, Bánszky Tamás, Holló László, Toroczkai Oszwald, Nagy Ferenc, Dobi Oláh István, Csűrös Béla, ifj. Kovács János, Senyéi Oláh István, Nagy Sándor János rézkarcot, Gáborjáni Szabó Kálmán fametszetet, Dienes János kőrajzot adott le az albumba. Sajnos múzeumunkban nincs meg az egész album, nem is tudjuk a művek pontos címlistáját. Csak Holló, Senyéi Oláh, Nagy Ferenc és talán Csűrös egy karca való ebből az albumból. 9 1934-től baráti összejövetelek során alakult ki a grafikai társaság alakításának igénye. 1935 májusában megjelent a „Magyar Exlibris" első száma. Október 29-én megalakult az Ajtósi Dürer Céh. Elnök: Bérei Soó Rezső, titkár: Békés István, alelnök: Nagy József, művész alelnök: Gáborjáni Szabó Kálmán, tiszteletbeli tag volt Lyka Károly. 10 A folyóirat tanulmányokat közölt a sokszorosító grafikai eljárásokról, összefoglalást adott az európai és magyar modern grafika helyzetéről, hírt adott a Céh rendezvényeiről, eseményeiről stb. Szerkesztő Nagy József, főmunkatárs B. Soó Rezső,felelős kiadó Gáborjáni, művész munkatárs Vadász Endre volt. Megjelent Lehotay Pál nyomdájában, negyedévente. 11 Juhász Géza: Háború с költeményének kiadása, Gáborjáni metszeteivel (Debrecen, 1937). 12 A Déri Múzeum mindkét termében, 1943. november 28-tól. Tizenhét művész 389 lappal szerepelt itt. 564
