A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: A XX. századi magyar grafika a Déri Múzeum képzőművészeti gyűjteményében

Sz. Kürti Katalin A XX. századi magyar grafika a Déri Múzeum képzőművészeti gyűjteményében A debreceni múzeum képzőművészeti gyűjteményének alapját a Déri Frigyes-hagyaték vetette meg. Olyan gazdag, főként XIX. századi festményanyag jutott a múzeum tulajdonába, amelyet azóta, a húszas évektől, nem tudott továbbfejleszteni, anyagiak híján. Míg a magyar festészet szinte minden jelentős mesterrel és művészcsoportosulással képviselve van Mányokitól Lotz-ig, Benczúr-ig a Déri-gyűjteményben, addig a XX. századi anyag hiányos, a nagybányaiakon és az alföldi festőkön kívül alig van a modern magyar művészet nagyjaitól, az újabb irányzatok képviselőitől festmény a múzeum tulajdonában. Ezt a hiányt enyhíti a XX. századi grafikai gyűjtemény viszonylagos teljessége. A kb. ezer darabos sokszorosított grafikai, kisgrafikai lap és önálló rajz alapján képet alkothatunk a XX. századi modern magyar fametszet, rézmetszet, rézkarc stb. fejlődéséről, valamint a rajzművészet egészéről, a legjelentősebb alkotókról és művészeti csoportosulásokról, a kortársi törekvésekről. A dolgozat keretében elsőként a grafikai gyűjtemény kialakulásának történetét tárgyaljuk. Érintenünk kell azonban azoknak az országos grafikai egyesületeknek működését, amelyekkel a múzeum közvetlen, vagy közvetett kapcsolatban állt. Külön kell szólnunk a debreceni grafika két világháború közti virágkoráról, országos és nemzetközi kapcsolatairól, a különböző debreceni képzőművészeti szervezetek egymáshoz és a múzeumhoz fűződő viszonyáról. Végül összegzést kell adnunk azon művészek grafikai anyagáról, akik jelentős helyet foglalnak el a XX. századi modern magyar grafikában, vagy a debreceni grafika országos vérkeringésbe való bekapcsolásával fontos szerepet vállaltak, s mind számszerűleg, mind színvonalban számottevő értéket képviselnek. I. GRAFIKAI SZERVEZETEK Mint ismeretes, a századfordulón alakult ki hazánkban a grafika és a kisgrafika iránt olyan érdeklődés,

1 mely maga után vonta a szervezeti keretek kiépülését. Az 1901-ben létrejött Szent György Céh az amatőrök és gyűjtők egyesülete volt. A Magyar Rézkarcoló Művészek Egyesülete

2 azokat a grafikusokat és metszéssel, karcolással foglalkozó festőket tömörítette, akik Olgyai Viktor tanítványaként és vezetésével az új sokszorosító grafika zászlóvivői lettek. Elnökei sorrendben: Olgyai, Zádor István, Varga Nándor Lajos. 1932-ben 1 Az Iparművészeti Múzeum rendezte meg 1903-ban az első magyar ex libris kiállítást. Jelentős lépés volt a Szent György Céh 1913. évi nemzetközi ex libris kiállítása. 2 1921-1945 között működött. Európa szinte minden országában, valamint az Egyesült Államokban (pl. Clevelandban) rendezett kiállításokat. 36* 563