A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)
Néprajz - Dankó Imre: Változások a magyar parasztság életmódjában, kultúrájában, különös tekintettel a dél-bihari síkságra
nen ki vállalkoztak több meg nem elégedett, de addig is ragadozásból élt fegyverviselők, a környékből kiknek fészke a sarkadi sáncz volt és Kurucz név alatt semmi felsőbbséget nem akarván esmérni, prédára kijártak." A „felsőbbséget" ismerni nem akaró gesztieket is „megpocsékolta" a rácság. A geszti krónika több esetet is elmond ezekből, mint például azt, amikor „a ráczok jövetele hírére a Tárnokok szépanyja a leveles ládával csak az érhajlási nagy nádig érhetvén, maga a nádba futott. Szekerét és ládáját a ráczoknak hagyván. Innen esik, hogy sok nemes levelek máig is a ráczoktól kerülnek ki." Az Erdei família is menekült, de „holmiját felrakván a szekérre, a rác utolérte. Ö a szekérről egy egyágú vasvillával igen szilaj első ökrét megszurdalván, ez az elébe állott ráczhoz döfött és ment. Maga Erdei egy szerszám nélkül való puskával a ráczot czélozván, az elszaladt, és békével által ment az ugrai Körözsön, melyen túl a ráczok nem mentek." A rácok a falvakat teljesen kifosztották. A gulyákat, „magányos állatokat" elhajtották. így lehet az azután, hogy „Öreg Kováts Mihály fia Ferentz a török háborúkor találta meg a nagybecskereki toronyban a mezőgyáni harangot, a gesztit meg Kikindán mondják lenni." 1 ' 1 A lakosság távolabbra-rövidebbre futott, így a gesztiek Szentmihályra és Bökönybe, Szabolcs megyébe. 172 Különösen nagy volt a „futás" 1706 októberében, Rabutin seregének átvonulásakor. Karácsonyi János szerint az elpusztított dél-bihariak „fenn Szabolcs-Szatmár megyékben nyomorogtak." A Sebes-Köröstől délre egészen Sarkadig ismét kiürültek a falvak; lakatlan pusztaság volt a vidék. 173 A sarkadi sánc feladása után az ottan vitézkedők szétoszlottak lakóhelyeikre, de „a felsőség ezeknek zabolán tartására kénytelen volt keményebb erőszakhoz nyúlni. És minden helységben akasztófát állíttatott. Innen veszi nevét a geszti akasztófahalom, a Paréjos és a Vadkerti ér között" - írja a geszti krónika. Krónikánk érdekesen írja le, hogy a konszolidáció ideje csak a szatmári béke után következett el vidékünkre. Ekkor kezdődik meg voltaképpen a falvak újból való megülése. „A kuruczok szétoszlásával a ráczok rablása is szűnvén, leginkább 1710 után kezdtek a gesztiek visszaállani és többnyire hazajönni, amidőn nádfedelű templomjukat épen találták". A geszti krónika adatai általánosíthatók. A végleges nyugalom évei a Rákócziféle szabadságharc után következtek el vidékünkre. Ekkor adódott lehetőség arra is, hogy az újszerzeményi bizottság határozatainak érvényt szerezzenek. így kapta viszsza régi birtokait a váradi püspökség: Kölesért, Szilt, Barmódot, Palát, Meggyest, Mezőgyánt, Cséffát, Begécset, 1 ''' illetőleg ezek egy részét. Közülük csak Mezőgyán volt lakott, a többi elhagyott falu, puszta volt csupán. Sarkadra a Rhédey család tartott igényt, de elesett tőle és csak Kötegyán birtokában maradt meg. 17:> A sarkadi uradalmat, Sarkad mezővárossal együtt, 1749-ben Mária Terézia Andrássy Zsigmondnak adta. Az Andrássyak ezen ágának magszakadása után Almássy Ignácé lett. 170 Okányt a Szlávy család kapta meg. 1 " A borosjenői Tisza család csere révén jutott dél-bihari birtokaihoz. 1766-ban Tisza László elcserélte a neoaquistica commissio által neki ítélt zarándi birtokokat Gesztért, amivel, mint uradalmi központtal, együtt járt Mezőgyán egy része, Iklód, Mátéháza, Nagy- és Kisgyanté, Váttyon, Bogyiszlóháza, Kisgeszt, Kisradvány és Begécs. 178 Ezzel aztán ki is alakult Dél-Bihar egészen a földreformig érvényes birtoklási képe. Az újszerzeményi bizottság munkája jellegzetesen tőkefelhalmozó tevékenység volt. Közvetlenül szolgálta a második jobbágyság kialakítását, bár mint látni fogjuk. 171 A II. József-féle török háborúkról van szó. 172 Geszti krónika. 173 Karácsonyi ].-. Biharmegye népe a kurucz világban i. m. 52. 174 Borouszky i. m. 543-544. Begécs. 175 Uo. Kötegyán. 176. Uo. és Márki S.: Sarkad története i. m. 125. 177 Borovszky i. m. 543. 178 Uo. és a Geszti Krónika. 418
