A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Néprajz - Dankó Imre: Változások a magyar parasztság életmódjában, kultúrájában, különös tekintettel a dél-bihari síkságra

Érdemes megjegyezni, hogy a népi emlékezet, történelmi tudat ezekre az időkre utal vissza legszívesebben és legrészletesebben.

167 A hódoltság és a közvetlenül azt követő idők elhatároló jelentőségét az is bizonyítja, hogy a népi emlékezet, történelmi tudat a török világnál régebbi múltat alig ismer, hogy szinte a honalapításnak kijáró jelentőséggel tartja számon a XVIII. század első felének eseményeit. Ezt a történeti tudatot igen eredményesen éltették és mélyítették el a különféle falusi krónikák. Szinte biztos, hogy minden községünkben volt ilyen, de közülük csak egyet, a gesztit ismerjük. A geszti krónika érdekessége az, hogy régebbi krónikás feljegyzések és a faluban ismeretes okmányok alapján 1827-ben, a község szépirodalmi téren is próbálkozó jegyzője. Nagy Sámuel végleges formába öntötte.

168 Ez a Nagy Sámuel-íéle „eredeti" példány elveszett, vagy ismeretlen helyen lappang. Azonban mégsem veszett el, mert a községben számtalan másolatban megvan, sőt - és ez krónikánk másik érdekessége - még ma is általánosan másolják.

169 A manapság másolt szöveg már többszörösen rontott, bizonyára hiányos is; mégis nagyon fontos, mert ugyan Gesztre vonatkoztatva, de könnyen általánosítható módon írta meg azokat a viszonyokat, amelyekről az előzőekben volt szó. Ügy véljük, hogy éppen ezért nem felesleges bőséges idézetekkel bemutatni. A geszti krónika a XVIII. századi események ismertetése előtt rövid összefoglalót ad a község régebbi történetéről. A történeti tudat alakulására jellemzően Geszt község egész régebbi történetéből csak a következőket jegyezte fel: „A régiektől úgy hallottam, Geszt nevű helység fegyverrel szolgáló hely volt és a lakosok széki nemeseknek mondattak az akkori időben. Geszt földesúrnak akkor tétetett, mikor a kamara a maga birtokából cserébe a Tisza famíliának adta. Némi fragmentumokból kiviláglik, hogy ezen Geszt helysége a budai királyok alatt is fennállott és kuriális voltát bizonyítják. Amikor Bihar vármegye Partium név alatt az erdélyi fejedelmek alá esett, azzal együtt Geszt is és azon fejedelmeknek szolgált fegyverrel. Mint az 1640 óta a geszti Tárnok família kezében lévő Rákóczi György útilevelében álló Geszti Gábor és Irázi György is. De a fegyverviselés czímerei, a kard és puska egészen a mai időkig a helységháza gerendájában hevertek, mígnem a puskacsőt 1815-ben a toronyban október 10-én elindított órához a mutatót forgató kerék tengelyének fordítottuk, a kard is e tájon, senki nem gondolván vele, elveszett. Ezután a török Váradot elfoglalván, Geszt is nekik adózott, mígnem Leopold császár a törököt magyar és erdélyi országokból tökéletesen kivervén a kamara birtokába vette." A fenti idézetből kiviláglik, hogy Geszt kisnemesi hely volt, hogy a hódoltság alatt nem pusztult el. A következőkben azt írja a krónika, hogy Lipót császár, annak ellenére, hogy írásban is adta. Gesztet, Mezőgyánt, Zsadányt és Ugrat, mint hasonló állapotban lévő falvakat, nem hagyta meg szabadságukban (évi 200 Ft-ban állapodtak meg taxaként), noha Mezőgyán, Ugra, Zsadány és Geszt „helységek a földesúri jussnak megesmerése tekintetéből, a kamarával tett egyezség szerént hiba nélkül beadtak" 200 magyar forintot (1701-ben)

170

. Érdekesen mutat rá a geszti krónika a Rákóczi szabadságharc okaira. Aulikus okfejtésén átviláglik a valóságos ok: a szabadság elvesztése. „Ámbár pedig a fent írt egyezség Geszt és a fent írt helységek közt Leopold császárral megkészült és fizették is, de a török urasága alatt aki erősebb volt, semmi törvényt nem esmérvén, az ausztriai német uralkodás az erdélyi fejedelmek urasága után nagy részint nem tetszett. In167 Vö.: Dömötör Á. i. m. 5-15. és kötegyáni gyűjtése a Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Adattárában : Sarkad-Kötegyáni hagyományok. 7305. VII. 98. 168 A Fekete Geszti Krónikának hiteles másolata, melyet készített Nagy Sámuel 1827-ben, március 16-án. - Általában ez a címe a másolatokban elterjedt írásnak. Egy géppel másolt példánya az Erkel Ferenc Múzeum Adattárában van 7317. VIII. 37. szám alatt. Idézeteinknél ezt a példányt használjuk. 169 Egy töredékes másolati példány saját tulajdonomban is van. A manapság készült másolatok nagyon rontottak, tele vannak hibákkal. A latin szavak, a régies és idegenszerű szerkezetek másolása elképzelhetetlenül rossz. 170 Itt a kamarai inspektorral kötött taxás egyezségre céloz a krónika. 27 Déri Múzeum Évkönyve 417