A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)
Néprajz - Dankó Imre: Változások a magyar parasztság életmódjában, kultúrájában, különös tekintettel a dél-bihari síkságra
puszta Geszt határában), Keresztúr 66 (a mai Sarkadkeresztúr), Kéza 67 (határrész Mezőgyántól délre. Meggyes 68 (ma sarkadkeresztúri falurész). Méhkerék, 69 Oly 70 (ma puszta Méhkeréktől nyugatra), Pataösi 71 (határrész a romániai Tulkától délnyugatra). Pata 72 (falu Romániában, Nagyszalonta és Tulka között), Piski 73 (ma határrész a körösnagyharsányi határban), Radvány 74 (határrész Cséfától nyugatra). Sarkad, 75 Simonkerék 76 (ma puszta Méhkerék határában), Kötetarcsa 77 (ma puszta Kötegyán határában), Váttyon 78 (ma puszta Zsadánytól délre). Ezeknek a falvaknak a keletkezése a XI-XII. század fordulójára és a XII. századra esett. A feudalizmus kibontakozásával a kisnemesek közül több család kivált, meggazdagodott, mint például a kötegyáni Köte, a sarkadi Sarkadi, az ugrai Ugrai, a mezőgyáni Mezőgyáni, az eredetileg méhkeréki Leél, illetőleg Ösi, az okányi Okányi családok. Ezek, a környék nagyobb, itteni birtokot szerző családjaival, mint például a Csákyakkal, a Toldiakkal, a Vásáriakkal együtt ugyancsak alapítottak falvakat. Ilyen, nagyobb családok által létesített telepek a következők: Orod 79 (ma puszta Zsadánytól nyugatra; a Zovárd nemzetség alapítottta), Sarkadösi 80 (ma puszta Sarkad határában, a Leél család alapítása), Szalonta 81 (a Vásári 66 Uo. 275. Vö.: Györtíy i. m. 633. - Sarkadkeresztúr 1907-ben 318 házból állott és 1653 lakosa volt. Határa 5660 kat. holdat tett ki. MSZKO-nak Helységnévtára 1907. 67 Uo. 278. - 1907-ben Kéza puszta 55 lakosával Mezőgyánhoz tartozott. A MSZKO-nak Helységnévtára 1907. 68 Uo. 298. Vö.: Györtíy i. m. 642. - Meggyes mára már teljesen összeépült Sarkadkeresztúrral. 1907-ben Sarkadhoz tartozott. Medgyes tanya néven 97 lakosát tartottak nyilván. MSZKO-nak Helységnévtára 1907. 69 Uo. 300. - Méhkeréken 1907-ben 346 házban 1670 lakos élt. A határ nagysága 5159 kat. hold volt. MSZKO-nak Helységnévtára 1907. 70 Uo. 309. 71 Uo. 314. Vö.: Györity i. m. 650. 72 Uo. 316-317. Vö.: Györity i. m. 652. 73 Uo. 319. 74 Uo. 327-328. Vö.: Györtíy i. m. 656. - A Radvány személynévből származik, ami viszont a szláv Radoan (Rado-mir, Rado-gost személynév becézett alakja) szóból ered. Vö.: Melich János Jegyzetek néhány felsőmagyarországi vármegye helyneveiről. Bp 1911. és Virágh R. i. m. 292. Tiszaradvány néven is említették az itt birtokos Tisza család után. Geszthez tartozó puszta, 1907-ben 146 lakosa volt. MSZKO-nak Helységnévtára 1907. 75 Uo. 333. Vö.: Györity i. m. 659. - Sarkad nevét (S-anctus) Arcadustól származtatni, ahogy a kegyes hagyomány akarta, nem lehet. Nevét földrajzi helyzete magyarázza meg. Bihar megye sarkában fekszik, amióta csak létezik. Bunyitay egyházilag jelentéktelen helynek mondta. Középkori temploma a mai református templom helyén állt. Határában két „klastrom" nevű határrész is van, de ezek története nem ismeretes. Községünk mindig nemesi birtok gyanánt szerepelt. Vö.: Bunyitay i. m. III. 470-471. A község nevének földrajzi helyzetéből való származását állítja Márki S.: Sarkadi története i. m. 5-6. és Szarvas Gábor: Magyar Nyelvőr II. évf. 345., valamint Pais Dezső: Magyar Nyelv VIII. évf. 303. magyarázatai alapján Virágh is i. m. 294. 76 Uo. 338. 77 Uo. 362. Vö.: Györtíy i. m. 673-674. - Összetett helynév. Az előtag a Köte családnévvel azonos, a tárcsa utótag pedig a tar „kopasz" szavunk -csa kicsinyítőképzős alakja. Vö.: Pais Dezső: Magyar Nyelv VIII. évf. 303. és Virágh i. m. 303. Karácsonyi János más magyarázattal élt. Vö.: Békés megye története (Bp. 1896) I. 207. Köröstarcsára vonatkozóan. Sziltarcsából vált ki a XIV. század folyamán. Elpusztulása után határa beleolvadt Kötegyán határába. Vö.: Moór Elemér: Eltűnt falvak az Alföldön. Alföldi Tudományos Gyűjtemény II. 1946-1947 (Szeged, 1948) 126. 78 Uo. 386. - Az egykori Váttyon falu határa két község között oszlott meg. Nagyszalonta és Geszt között. Geszthez 1907-ben 97 lakossal rendelkező rész tartozott. MSZKO-nak Helységnévtára 1907. 79 Uo. 309. Vö.: Györity i. m. 648. 80 Uo. 314. Vö.: Györtíy i. m. 650. 81 Uo. 346. Vö.: Györtíy i. m. 665. - Szalonta nevének Borovszky Samu: A honfoglalás története (Bp. 1894) 93. téves magyarázatát adja. Szalonta ó-szláv személynév, helynevünk ebből származik. Vö.: Karácsonyi János: A magyar nemzet honalapítása (Nagyvárad, 1925) 25. és Virágh i. m. 279., valamint Kniezsa i. m. 414. 26 Déri Múzeum Evkönyve 401
