A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)
Régészet, ókortudomány - Patay Pál: A magyarhomorogi rézkori temető
panes" alakúaknak nevezett. 31 Ezeken vagy nincs bütyök, vagy 4-et (ritkán 3-at) találtunk az oldaluk alján, a talajt nem érintve. Néha függőlegesen át is lyukasztottak (II. t. 15). Előfordulhat a peremükön is 2, egymással átellenben elhelyezett kis bütyök (II. t. 7). Vannak azonban ettől eltérő alakú csészék, illetve tálak is, méghozzá olyanok, amelyekkel egyébként csak ritkán találkozunk a bodrogkeresztúri kultúra temetőinek anyagában. Ilyen például egy kisebb csésze (XXL, XL., XLIV., XVLIL, XLVIII. és LI. sír - VII. t. 10, IX. t. 7, XI. t. 2), amelynek alakja ugyan gömbszelvénynek lenne leghelyesebben neevezhető, mégis erősen eltér a hasonló néven fentebb említettektől. Amíg ugyanis azok oldala ívesen megy át az alig elkülönülő, néha csak egy omfalosz által alkotott fenékbe, addig ezeké sarkos töréssel, és bár a fenekük aránylag nagyobb átmérőjű, a magasabb oldaluk miatt kevésbé terült hatást keltenek. A 4 bütyök is az oldaluk közepén helyezkedik el. Ez a csészealak a tiszapolgári kultúra formakörébe is beletartozik. 32 Éppen ezért ugyancsak a korai rézkor örökségének tekinthetjük. Magyarhomorogon egyébként a temető É-i felében nem fordul elő. Van néhány eléggé lapos, fordított csonkakúp alakú tálacska (XXVIL, XLVIL, XLIX. és LXXVI. sír - IV. t. 9, X. t. 5, XIII. t. 8), amely szintén nem tartozik a kultúra megszokott típusai közé. A temetőnek ugyancsak a D-i felében voltak találhatók. Végül meg kell emlékeznünk egy tálról is, amelynek néhány példányát Magyarhomorogon felleltük. Aránylag nagyobb méretű, ugyanakkor aránylag szűk fenéken áll (LIV., LVI. sír - X. t. 11, XI. t. 9). A viszonylag terült teste kettősen kúpos; a két rész törésvonalán 4 bütyök ül. Hasonló tálat a bodrogkeresztúri kultúra keretében a tiszakeszi 1. sírból ismerünk. 33 Ugyanakkor hozzájuk hasonlók a tiszapolgári kultúrában is előfordulnak. 34 Magyarhomorogon a kérdéses példányok ugyancsak a temetőnek a D-i feléből származnak. Talán ezeknek a tálaknak a továbbfejlődését jelentik azok, amelyek felső része már inkább hengeres, mint kúpos (XXIV., XXXII. sír - IV. t. 6, V. t. 11). Hasonló hozzájuk a tiszakeszi 1. sír másik tálja, 3 ° úgyszintén egy szórványos példány SzentesKistőkéről. 36 Talán az előbbi tálakkal lehetne összefüggésbe hozni egy típust, amely szintén átmenetet alkothat köztük és a bodrogkeresztúri kultúra fentebb említett, jellegzetes típusai között, csak éppen ellenkező irányban fejlődött. Ez egészen terült, egészen lapos gömbsüveg alakú, oldalán bütykökkel (XXXIV., XLVIL, LVII. sír - VI. t. 3, X. t. 6, XI. t. 11). Analógiául hozzájuk leginkább a pusztaistvánházi 15. sír díszített tálja szolgálhat. 37 Magyarhomorogon a temető D-i felében találhatók ezek is. Nem mindennaposak azok a csészék sem, amelyek pereme enyhébben vagy erősebben behúzott (XXXIV., XXXVIL, LXIX. sír - V. t. 12, VI. t. 2, XII. t. 6). Hasonlókat Fényeslitkéről 38 és Szentes-Kistőkéről 39 ismerünk. Elég jelentős számban találhatók mély tálak. Többségük alja gömbölyded, esetleg majdnem félgömbszerű (IV., XL, XIX. stb. sír - I. t. 5, II. t. 9, III. t. 7 stb.). Vannak viszont kúpos aljúak, enyhén behúzott peremmel (XXXVL, LXXI. sír - VII. t. 1, XII. t. 9) vagy hengeres oldallal (LIL, LVIL, LXXII. sír - X. t. 10, XI. t. 13, XII. t. 13). Utóbbiak fülei kissé a perem fölé emelkednek, sőt csúcsosak is lehetnek. Közülük egyesek oldalán 4 bütyköt is találunk - akárcsak a köcsögökön - nem a fülek alatt 31. Sőregi ]., i. m. 14. jegyzet. 32. Vö. Kutzián L 2 típusát. - Bognár-Kutzián, I.: The Copper . . . CXXX. t. 33. Patay P.:, Rézkori temető Tiszakeszin. HÓMÉ I. (1957) I. t. 1. 34. Bognár-Kutzián, I.: The Copper... II. t. 2, XXX. t. 1, XL. t. 3. 35. Patay P..- Rézkori temető Tiszakeszin ... I. t. 4. 36. Patay P.: Szentesvidéki... IV. t. 9. 37. Hillebrand ].: A pusztaistvánházi korarézkori temető. AH IV. (Bp. 1929) II. t. 7-8. 38. Patay P. •. A fényeslitkei... IV. t. 12, V. t. 12. 39. Patay P..- Szentesvidéki... IV. t. 5. 229
