A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Régészet, ókortudomány - Patay Pál: A magyarhomorogi rézkori temető

elhelyezve. Az ilyenekkel ellátott példányok a temető D-i felében fordulnak csak elő, noha a mély tálak a temető egész területén jelen vannak. A csúcsos fül és a 4 bütyök már önmagában is a tiszapolgári kultúra kerámiájának elemeire emlékeztet, de csú­csos fülű, kúpos aljú mély tálak is fellépnek már abban. 40 A fedővel ellátott korsóféleségek mindhárom formája megtalálható Magyarhomo­rogon. Sajnos ezek a nagyobb testű edények az esetek nagy részében erősen tönkre­mentek, úgy hogy soknak az alakját nemcsak részleteiben, hanem még nagy vonások­ban sem lehet meghatározni. Ez a helyzet például a gömbhasú korsók esetében is, amely több sírban (V., X., LIX., LXXIV, esetleg még a XVII., XXV. és LIII. sz.) volt jelen, de közülük csak az egyik volt teljességgel (I. t. 12), egy másik pedig megközelítőleg (XIII. t. 4) restau­rálható. Előbbi érdekessége, hogy az oldalán nem 2, hanem 4 - méghozzá hegyes ­füle van, akárcsak a fényeslitkei 11. sírban talált csövestalpú korsónak/' 1 Négylábú korsó csak 2 volt a temetőben; mindkettőnek csak néhány töredéke maradt meg (LXXV., LXXIX. sír). Az elsőt bekarcolt díszítés borította és fülei állat­fejre emlékeztetnek. A fentiekkel ellentétben csövestalpú korsó igen nagy számmal - 22 darabbal ­volt képviselve a temetőben. Ez azt jelenti, hogy minden második női sírban volt be­lőlük l-l darab. Közülük azonban csak néhány példány volt úgy-amennyire restaurál­ható. Altalánosságban elég sok aránylag kisebb méretű van közöttük (pl. XXXI. sír - V. t. 4), de azért hatalmas alkatú is akad (XLI. sír - VIII. t. 6). A magyarhomo­rogi példányok egy részére jellemző, hogy a csövestalpuk aránylag magas, a nyakuk is hosszú, majdnem hengeres. Közbül viszont a hasuk meglehetősen kicsi, alakja pe­dig nyomott gömb (V. t. 1, 4). Eléggé különleges alakot képvisel közöttük a VI. sír példánya (II. t. 1). Az előb­biekkel ellentétben a testéhez képest alacsony talpon áll, amely fölött hosszú, serleg­szerű edényrész helyezkedik el. Utóbbin a nyakat a testtől elválasztani nem lehet. Felülete díszített és fülei állatfej alakúak. Szerfölött szokatlan a bodrogkeresztúri kultúrán belül a XXXVI. sír csövestalpú korsója (VI. t. 9). Idegen attól mind a fordított körte alakú teste, mind a hegyes bü­työkfülei, mind pedig a kétoldalról benyomott bütykei. Mindezek az elemek viszont fellelhetők a tiszapolgári kultúra edényein/'-' A fenti különböző fajtájú korsóhoz számos fedő tartozik. Ezek között meg­található mindhárom, a bodrogkeresztúri kultúrára jellemző főtípus. Az edénynyakat borító csonkakúp, ill. harang alakú, amelynek felső lapjának szélén egymással át­ellenben 2 bütyökfül látható,'" 1 2 sírban volt jelen (LIX., LXXIX. sz.). Az edény pere­mén ülő, lapos kúp alakú, csúcsán fogantyúval ellátott típus' 1 ' 1 is képviselve van egy példánnyal (XVII. sír). Legtöbb (legalább 6 db) van a gyűrűs fogantyúval ellátott, fordított talpas tál alakúból (I. t. 13, II. t. 14, 17 stb.). Ez azért érdemel figyelmet, mivel ez a típus eddig csak Hajdúszoboszlóról (12. sír) /l5 és Tiszavalk-Kenderföldről (5. sír) /l<; volt ismeretes. A XXXI. sír fedője (V. t. 2) az utóbbi két főtípus között ké­pez átmenetet: a fordított talpas tál alakúaktól csak abban különbözik, hogy tetején nem gyűrű, hanem tömör korong található, amin fogantyú is volt. Több példány alak­ja nem határozható már meg biztosan, de ezek is igen valószínűen a harmadik (eset­leg második) főtípusba tartoztak. 40. Bognár-Kutzián, I.: The Copper. . . XL VI. t. 5, LXI. t. 1. 41. Patay P.: A fényeslitkei... II. t. 6. 42. Bognár-Kutzián, I. -. The Copper ... IX. t. 5. - Uő. The Early Copper Age Tiszapolgár Culture in the Carpathian Basin. AH XLVIII (Bp. 1972) XVIII. t. 3, XIX. t. 1. 43. Mint pi. Patay P.: A fényeslitkei.. . XII. t. 2, 9. 44. Mint pl. Bognár-Kutzián, I. : The Copper . . . LXXXIV. t. la, LXXXIX t. la, 2a, XC. t. la. 45. Zoltai i. m. 16. ábra 5. - Patay P.: A bodrogkeresztúri... 30, XV. t. 3. 46. Patay, P.: Das Gräberfeld aus der Kupferzeit in Tiszavalk. Fontes Archeologici Hun­garicae. Sajtó alatt. 230

Next

/
Oldalképek
Tartalom