A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Természettudomány - Fintha István: A Szatmár-beregi síkság növénytakarójának változásai az utolsó évszázadok során és a vegetáció természetes rekonstrukciós folyamatai napjainkban

lila mezői adnak hegyvidéki jelleget. (A rét-legelőtársulásokról bővebben tájékoztat Juhász-Nagy, 1959., I960.) H) A régmúlt idők összefüggőbb, nagyobb kiterjedésű erdőségeit a Quer со robori - Carpinetum hungaricum klimaxegyüttesei alkották. Szétszórt maradványaik jelenleg kis kiterjedésű, elszigetelt foltok alakjában a Szamostól távolabb élnek. A beregi erdőkkel ellentétben kevésbé kutatottak a Gacsály, Jánkmajtis, Csengersima közelében található, egyre degradálódó, zsugorodó Melampyrum-os félszáraz és Caleobdolon luteum-Carex pilosa-s üde félszáraz típusaik. Anélkül, hogy nagyobb gondot fordítanék leírásukra, csak a teljesség kedvéért említem még meg a ruderáliák néhány fontosabb növényegyüttesét. A Szamos gátjának szélén, a magaspartok oldalában mindig megtalálhatók a varádics-üröm társulások. Ugyancsak gyakoriak a töltésaljak Sambucetum ebuli asszociációi (Melilotus, Echium, Xanthium, Tragopogon, Galega stb. fajokkal). A sertésnyájak által rendszeresen látogatott partoldalak, homokpalajok elmaradhatatlan jellemzője a Xanthium spinosum. VII. Befejezésül, a jobb áttekintés érdekében rendszerezem a terület legfontosabb növénycönózisait. PIONÍRTARSULASOK. Élőhelyük az I. terasz. Phragmition (töredékekben a Szamos mellett). Nanocyperion flavescentis. Chenopodion íluviatile. Bidentetum tripartiti és Calystegion sepium. KONSZOLIDÁLT TÁRSULÁSOK. Élőhelyük általában a II. terasz. Salicetum triandrae. A SZUBKLIMAX TÁRSULÁSAI. Élőhelyük általában a III. terasz. Salicetum albae-íragilis. A PSZEUDOKLIMAX TÁRSULÁSAI (a Szamosnál kipusztultak). Fraxino pannonicae - Ulmetum pannonicum. KLIMAXTÁRSULÁSOK (a Szamosnál kipusztultak). Querco robori - Carpinetum hungaricum. Ez a sorrend egyben megfelel a 8. táblázat beosztásának is. Hogy a növénytakaró képéről szerzett ismereteink méginkább szintetikussá váljanak, e vázlatos rendszert ajánlatos a mellékelt táblázattal összevetni. Egy terület hajdani viszonyainak kutatása sose legyen öncélú. E mondás igaza különösen áll a természeti adottságok szemöszögéből való visszapillantásra. A régi állapotok ismerete a mai jelenségekkel összevetve támpontot nyújt a jövő megoldandó feladatainak megközelítésében, segít abban, hogy az új irányt mutató célt a kitaposott út folytatásával érhessük el. Természetszerűleg minden új csak akkor szolgál hasznunkra, ha a múlt örökségeiből az igazán jó vonások folytatója. A Szatmár-beregi sík hazánk alföldi részei közül az egyik legértékesebb, ugyanakkor sok szempontból legelhanyagoltabb terület. Sajátos természeti viszonyainak köszönheti, hogy ősi képéből igen sokat tartott meg. Főként eredeti 102