A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Néprajz - Módy Gyorgy: Néphagyomány és helytörténet

rospatakon is bemutattak.'

8 Balogh Sándor történetében - bár ez nem bizonyítható - a jegyző is résztvett a kincsásáson, hitelt adva az álomlátónak, az álomban megjelenő elrejtett füles üstben levő kincs meséjének. Mindezek után szinte természetesnek tűnhet, hogy a hajdúszoboszlói legelőn hasonló kincsásáshoz a juhtartók közgyűlése adott engedélyt.'

59 A kincsásó történetek zömében a kereső emberek elől valamilyen ok következtében a pénzt rejtő üst, fazék stb. egyre mélyebbre süllyed, vagy nyomtalanul eltűnik. Ezért különböző varázscselekedetek szükségesek ahhoz, hogy a kincset megszerezzék. Balogh Sándor a kérdéses üst helyett egy mészkövet talált, ami egyet jelent a sikertelenséggel. A cél érdekében - amint azt más kincsásó mondában is megfigyelhetjük — a varázslathoz megfelelő személyt kell keresni. Erre a feladatra rendkívül alkalmasnak találja a néphagyomány a hetedik gyereket. Ez a motívum fordul elő Balogh Sándor történetében, s más kincskereső mondában. Idevonatkozóan különösen figyelemre méltó az a történet, amelyet Szivos Béla közöl a közeli Hajdúszoboszlóról/'

0 A kincsásás szintén álomlátás nyomán kezdődik. Azonban a kincsről ilyenformán tudomást szerző ember nem rendelkezett olyan képességgel, amely alkalmassá tette volna az elrejtett kincs megszerzésére. A néphit szerint a hetedik gyermek meglátja, hol van a földben a pénz és különleges képességével megszerezheti azt. A szoboszlói történetben a kincsásó Bacsó Gyurka „kipróbálja" a hetediknek született személy képességét, s hasonlóan tesz Balogh Sándor is a váncsodi példában. Mindketten pénzt rejtenek el a hetedik gyermek elől, aki azt mindkét történet szerint meglátja, megtalálja. Nem kétséges, hogy a kérdéses „nézés" nem valós eseményen alapszik, hanem az ilyen típusú mondák természetszerű részeként kerül elő a kincsásó történetek elmondása nyomán. A kincslátó hetedik gyermekkel kapcsolatban meg kell említenünk, hogy történetünkben a hetedik gyermek burokban született. A hetediknek születő gyermekhez fűződő képzet még bővült egy motívummal. A ténylegesen megnevezett személyhez, lényegében a valós tényhez a néphagyományban általánosan ismert hiedelem kapcsolódott. A burokban született gyermeket szerencsés életűnek tekintik, s a burokkal különböző mágikus cselekvéseket hajtanak végre/'

1 Balogh Sándor elbeszélése szerint csak a burokban született gyermek látja meg a földbe rejtett kincset, pénzt. Valójában ez már fokozása az egyébként a hetedik gyermek különleges képességeire vonatkozó hiedelmeknek. A hetes számnak más összefüggésben is fontos szerepe van a kiválasztott, a közösségben sajátosan kiemelkedő egyedek tekintetében. Láthatjuk ezt például a hetedik életévében táltossá kiválasztottak hiedelemkörében/'

2 E tekintetben 38 Takács Lajos: Kincsásó történet 1759-ből. Ethn. LXXXIII. évf. (1972) 516-518. - Kincskereséshez okleveles adatokat 1. még Schräm Ferenc- Magyarországi boszorkányperek 1529-1768. I-II. (Budapest, 1970). A kincsásással összefüggésben vö. a híres Csuba Ferenc történetét, bírósági aktáit: Nagy Gusztáv: A csökmői sárkány története a korabeli okiratok tükrében. Ethn. LXVIII. évf. (1957) 292-304. - Implon József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez, II. (Békéscsaba, 1961) 324-327. - L. még további irodalommal: Bán Imre-Julow Viktor: Debreceni diákirodalom a felvilágosodás korában (Budapest, 1964) 248-250. - Kilián István: A XVII-XVIII. századi iskolai színjátszás Sárospatakon. In: A Herman Ottó Múzeum Évkönyve XII. (Miskolc, 1973) 142-149. Kilián foglalkozik a népi kincskereső mondáknak irodalmunkban való megjelenésével is. 39 Szivos Béla: Alföldi kincskeresők. Ethn. XXIII. évf. (1912) 34-35. 40 Szivos i. m. 29-36. 41 Kapros Márta: A gyermekre vonatkozó preventív és produktív mágikus szokások az Ipoly menti néphagyományban. Nógrád megyei múzeumi közlemények. 1974. 84. 42 Diószegi Vilmos: A sámánhit emlékei a magyar népi műveltségben (Budapest, 1958) 70-71. 672