A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)
Régészet, ókortudomány - Sz. Máthé Márta: Rómer Flóris bihari munkássága (A bihari útinapló)
kanál, melyet minden oldalról dombok, majd az erdélyi hegyek és havasok körülvesznek. Úgy látszik, hogy itten legrégibb időben csak faházak, fatemplomok álltak, mert az Árpádkori építmények nyomaira sem igen akadtunk. Ft. Szabó László esperes úr szíves volt fölvezetni a közös temetőben, mely a városon kívül dombon fekszik, és a hol nekem a phrygiai szabású liliomokkal is díszített fejfák tűntek fel. Hasonló, de előre álló, és így az írásokat, melyek rajtuk vannak, mintegy védő fejfák vannak a bihar megyei északi temetőkben is, és a más országrészekben felállítottaktól abban különböznek, hogy ezeknek tetejei, a talán hajdanta látott török turbános oszlopoktól elütnek avval, hogy a parasztos ízlésű, többféle, egymás fölött alkalmazott bemetszésű tagozatokkal ellátvák. A temetőhöz vezető utcza házai teszik a Pateraska-t, 23 vagy is ezek hajdan a dombon feküdt kolostornak úgy fizették a taxákat, amint azokat mai napon a görög papnak fizetik. A nedves és magas fűben, a beesett sírok gödrei közt elértük végre a keletéit templomromot, melynek még keleti az I. képen rajzolt záradékának egy része és a Kelet felé kiugró támpillérek, a körülfutott talapzat maradékaival látható, ámbár maga az alapfal a mostani földsíkon alul messze elnyúlik. Képünkön még a körtealakú forma bolthajtásnak egy része látszik, melynek a kerekded oszlopfölötti I. férfias fej, II. alatt egy hosszú hajzatú, talán női fő kivehető. A gothikus boltozaton, valamint az egész falon kevés kő, de annál több tégla tűnik fel, és az esvetők 2 ' 1 is levágvák. A hol méréseket lehetett tenni, feltűnt a falmaradéknak belső világossága a hajlásokban, mely 0,80, a külsőleg megfelelő térség 1,90, egy támpillérnek alsó széle szintén 0,80 centim. A templomnak szélessége a falmaradványokból ítélve majd 8 méter, míg hossza, egyik a fű között talált faldarab után ítélve 28,80 centim, lehetett. E maradványokat mindenütt mély gödrök, talán a kincsásók nyomai, veszik körül; a templomtól délre volt a kolostor, amint azt a mély, szerteszét található faldarabokból gondolni lehet. Ezen túl jön a mélyút, mely hajdan a kolostorhoz vezetett. A mai katholikus templom a piaczon áll és Forgách gróf által olaszoktól építtetett 1755-ben. 25 Az építmény csakugyan sajátságos; festéséről nem szólunk. Augusztus 25-én esőben, az országúton déli irányban indultunk. Az ország útjai jók, de a mellék utakon a könyebb lovakat használnak kocsik helyett, mert az utak rosszak, patakokon át vezetnek és sokszor nagyon is meredekek. A lapályok hajdan savasak vagy tengeriek valának, amint azoknak róna volta, a kavics, megmaradt pocséták, a nádasok, kákasok eléggé tanúsítják; így csak a halmok és hegyek, valamint az ittott kirúgó előhegyek maradtak az embernek lakásul. Messziről a fejeiket felhőkbe rejtő erdélyi és aradi havasok látszanak játszi változásokban, kicsinyben Turócz megyében képzelnéd magadat. Vasárnap volt, és a nép, mely még a bécsi rongyokkal való festést nem igen érti - mindenhonnan előtűnt, hogy a vásárra vigye kötéllel egymásutánra kötött lovacskáin portékáit. Lábbelijük a bocskorok, mint a sokaczoknál, a férjezettek nem mutatják szívesen hajaikat, a leányok varkocsra kötik. Sajátságosan tudják a vett gyöngyöket és üvegkalárisokat nyakékül fűzni. Bogárhátra szántanak, s ez a föld vizenyősségének jele. Az úton Kimpolungból, Szelistyéről 26 stb. hoznak szekereiken az emberek fazekas 23 Fényes E. geogr. szótára is említi a romhoz közelfekvő betelepített területet, s úgy véli, hogy Paterászkának „hihetőleg a szerzetesekről neveztetik". (I. 112.) 24 Esvető a. m. esővető, azaz a gótikus támpillér támasztéka - ld. pl. a mezőtelegdi templomon. Nyelvújításkori, de nem elterjedt szó. 25 Gr. Forgách Pál 1747-57. között váradi püspök, ő kezdte el építtetni a barokk székesegyházat. Feltehető, hogy a belényesi templom is a lombardiai Ricca építész tervei alapján készült. 26. Kimpolung nevű falu nincs Biharban. Rómer félreérthette, s Felső-Kimpányra, a fazekasfalura gondolhatott (Cimpani). Szelistye több is található a környéken. Mivel a szövegből többre nem juthatunk, feltételezhetjük azt is, hogy az egymáshoz közel fekvő Papmező-Kimpányról és Papmező-Szelistyéről lehet szó. (Cimpani de Pomezeu, Selistea de Pomezeu). . , .. 295
