A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Régészet, ókortudomány - Sz. Máthé Márta: Rómer Flóris bihari munkássága (A bihari útinapló)

műveket, bödönyöket, sajtárokat, zsindelyeket; és mennél többet nézem, mindinkább a déli részeken lakó sokaczokkal való kapcsolatot látok e népen. Ríen-től 27 lefelé jobbra, a hol az országúton a magános korcsma áll, a lapályon, fák közt van egy négyszögű kerítés terménykőből és ez ároktól van körülvéve,- egy másik egyenközű fal téglából van. E helyet csak maga Storno úr látta, t. i. a mit a bozótok közt az eső­ben, láthatott; de alig hihető hogy ilyen mély helyen templom állhatott volna, mivel a falukon kívül, de többnyire dombokon fekszenek. Major volt-é? vagy talán malom? Sem magam nem tudom, sem az odavalók már nem tudják. Kerestük ugyan Szudrits-nál 2S azon magas falakat, melyeket nekünk megtekintés végett felajánlottak, de mivel az or­szágúttól messzire estek, tovább indultunk Vaskoh-ra. Ezen régiséget nem leltünk, bár vizek mellett igen szépen fekszik. A vendéglőben az II Cittadinot 2 ' J olvassák; de a nép­ség folyvást fogy és igen szegény. A jegyző úrtól haliam, hogy Kalugyeren™ görög templom van, amely azelőtt a barátoké lett volna, jelenleg pedig már csak a régi temp­lom lenne látható. Én nem láttam. Ebéd után a lelkészlakban hamarjában ezeket kar­czoltam jegyzőkönyvembe: Anno CVrrent/sVrreXit fabrl/xCa ferr SzeLIstyae tr/nl noMIne nIXa Del.HoC opus indulges nobis Franctisce Xaveri Preful Kalatai stant pia Vota Tibi. A populo misero Laus sit veneratio nostri Commoda Qui Praestas multa favore Tuo. Marmore sic vivum post funus Nomen habebis In coelis, Terris qui bene­dictus eris. Qui novis fundi concedis munera ferri. A többiből csak egyes szavakat bírtam elolvasni. Ugyanazon Plébánián, még ezen versek is egy másik kőtáblán állanak a Laicsák czimer alatt, mely felül tornakoronából emelkedő strucztollakat tüntet fel, továbbá 3 sast vörös mezőben, és 2 angolnát fehér mezőben." A versek ezek: Prosulis illustris Laicsák domus ista Surrexit Gratia, nestoreos summa concedat ei annos Vivere, maneribus cumulare munera possit voleat Larga iuvare manu. Posuit MDCCCXXXI. Vaskoh la Maji. A templomban márvány oltár van, a Csákyak czimerével. Azt haliam, hogy vannak Vaskohnál természeti barlangok embercsontokkal; de már nem tudnak oda bemászni. Sőt időközi forrásokról is beszélnek, a milyen fons inter­mittens Gömörben is vagyon. 32 27 Rieny - Rény - ma Rieni. K. Nagy franciás hangzású nevét volt francia bányásztelep mivoltából eredezteti (K. Nagy: Biharország I. 181.), Jakó szerint román név, 1588-ból említik először (Jakó 331.) 28 Szudrits - Szudrics - Kisszedres - ma Sudrigiu. 29 II Cittadino a. m. városi, feltehetően egy lap címe, de az egykorú forrásokban nincs nyoma, s annak sem, hogy miért olasz nyelvű. 30 Kalugyer - Kaluger - Cälugäri - ma Ponoarele. Görögkeleti temploma 1863-ban épült, bár Fényes 1851-ben már beszél egy görögkeleti anyatemplomról. (Fényes II. 170.). K. Nagy „török világból" való templomot említ, de az valószínűtlen. (K. Nagy Bihar­ország I. 119.) Jakó szerint a falut az 1588-as dézsmajegyzékben említik először. (Jakó 267.) 31 Laicsák (Lajcsák) Ferenc 1827-40. között váradi püspök. Ami a címert illeti, a Cser­gheő féle Wappenbuch (355) szerint a Laicsák címerben galambok és kígyók vannak. 32 Kalugyer mellett található az Izbuk nevű időszaki v. dagadó forrás. (K. Nagy: Bihar­ország I. 199-208.) 296

Next

/
Oldalképek
Tartalom