A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Tóth Béla: Maróthi György földrajzi munkái

Míg itt Csinády említett tanulmánya szerint is csak csillagászati, illetve fizikai földrajzról van szó/* Lisznyai Kovács Pál (1630-1693) Magyarok Chronicája stb. с 1692-ben Debrecenben megjelent műve

5 már Magyarország, illetve Pannónia földjének rövid leírását is tartalmazza (107-109. 1.), sőt a 108. laphoz (Folio 108) a szerző már egy igen egyszerű térképvázlatot is mellékel, mely tulajdonképpen a Pannónia körül elhelyezkedő népek települési helyeit jelzi a mai értelemben vett térkép sajátságai nélkül. A térkép felirata: „Darabos formája a megnevezett Pannónia három részinek, Felső és Alsó Magyarországnak, Erdélynek, Havas Alföldnek, Molduvának és Rácz Ország részeinek" jól mutatja tartalmát. Ez az adat és Lisznyai Prolessionum Scholasticarum Opera (Három rész, Debrecenben, 1638, 1687, 1690) с művének szavai, mely szerint célja az volt, hogy tanításával, „az ifjúságot földabroszok használatára s ezáltal a világnak, egyszersmind magyar hazája földjének s a szomszédos országoknak megismerésére serkentse", továbbá az, hogy arról is van tudomásunk, hogy a hollandiai tanulmányútjáról magával hozott atlaszokat is felhasználta tanításában/' - lehetővé teszik azt a megállapítást, hogy a leíró földrajz tanításának és a térképek használatának kezdetét a debreceni Kollégiumban Lisznyai működésével kell egynek vennünk.'' A legnagyobb lépést azonban a fejlődés útján, főleg az európai szintre való emelés tekintetében ez a stúdium is a nagytudású, rendkívül sokoldalú és fáradhatatlan professzor, Maróthi György (1715-1744) munkássága révén tette meg a Kollégiumban, Debrecenben, sőt magyarországi viszonylatban is. Maróthi Györgyöt 1738. április 14-én, egy hétfői napon iktatták be a Kollégium professzori székébe. Ez a Debrecen városa által 1704-ben létesített második, „filozófiai", azaz bízvást természettudományinak is nevezhető tanszék volt.'

s Az első „filozófiai", vagyis harmadik kollégiumi tanszék 1660-ban létesült Apafi Mihály alapítványából, s első professzora a méltán nagynevű Martonfalvi Tóth György (1635-1681) lett. Apafi halála s Erdély megváltozott viszonyai következtében azonban a tanszék terhei a városra hárultak, s ez nemcsak 4 I. m. 4. 5 Kollégiumi Nagykönyvtár, RMK. 501. - Lisznyai Kovács Pál 1679-ben lett a Kollégium tanára. Tanította a bibliai kronológiát, a matézist, a vitázó teológiát, logikát, a vallási és világi történelemhez szükséges földrajzot. 6 L. Nagy Sándor: A debreceni Kollégium stb. (Kerettörténet), (Debrecen, 1940) 42. és Barcsa János: A debreceni Kollégium és pártikulái (Debrecen, 1905) 64. - Lisznyait az is ösztökélhette erre az eljárásra, hogy saját kijelentése szerint ő a történelmet végig tanulta anélkül, hogy a benne előforduló földrajzi viszonyokról fogalma is lett volna (L. Barcsa i. m. 29.). Hogy a földrajzi oktatásnak más szemléltető eszközei is voltak a Kollégiumban, mutatják egy 1703-i leltár adatai, mely szerint „globi duo coelestes et unum terrestre", azaz két, éggömb és egy földgömb volt a Kollégium birtokában (L. Barcsa i. m. 95.) 7 L. Csinády i. m. 6. - Tudomásunk van arról, hogy ifj. Csécsi János Sárospatakon már 1713-ban kezdett előadni geográfiát. Fennmaradt latin nyelvű jegyzetét 1757-ben Vetsei Pap István adta ki Nagykárolyban magyarul (L. M. Zemplén Jolán: A magyarországi fizika története, Bp. 1964. 38-39.). 8 Nem pedig április 1-én, mint Lukács László Szilágyi Sámuel halotti beszéde (Oratio funebris, Museum Helveticum Tiguri, Particula П., 1746, 265.) nyomán mondja tévesen a Református Egyház с folyóirat 1969. december havi számának 260. lapján. Maróthi ugyanis 1738. ápr. 8.-án Jakob Christoph Beckhez, volt svájci iskolatársához írott leve lében maga közli a pontos dátumot: „Diesque proximus Lunae, qui érit XIV. Április, constitutus inangurationi." A levél megtalálható a KLTE Könyvtárában, fotókópiában és filmen. S06