A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Tóth Béla: Maróthi György földrajzi munkái

hogy ennek tett eleget, de 1704-ben saját kezdeményezéséből létrehozta a második filozófiai (4. kollégiumi) tanszéket. Nagy Sándor szerint az új tanszékre ,,a város egyik külföldön tanuló legkiválóbb fiát, az orvosdoktori oklevelet is szerzett Debreczeni Herczeg Jánost hívta meg"

9

. Herczeg János neve azonban nem szerepel a filozófiai tanszék tanárainak ugyancsak Nagy Sándor által öszszeállított névsorában, hanem a tanszék első tanáraként Sárközi Kecskeméti György van feltüntetve 1704-től 1718-ig tartó működéssel.

10 A 18. sz. kezdetén tehát, két teológiai tanszék mellett, két „filozófiai" is működött a Kollégiumban. Ez utóbbiak alapításának oka nemcsak a tudományok haladásával való lépéstartás kívánsága lehetett, de Debrecen sajátos társadalmi, gazdasági viszonyai is szükségessé tették azokat. 1722-től 1738-ig azonban az új tanszék valószínűleg gazdasági okokból, de talán alkalmas személy hiányában is szünetelt. Feladatát, tantárgyait a harmadik tanszék professzora, Szilágyi István látta el, aki pl. Polgári Mihály Önéletrajza szerint Maróthi hivatalba lépéséig a filozófiát, matematikát, a naturális teológiát s a görög nyelvet tanította, mégpedig „Metaphysica CartesianoEcclectiva, Physica Generalis utpote et Specialis" stb. formájában.

11 * * * Az új professzor feladatául egyelőre a történelem, az ékesszólás s a matematika tanítása tűzetett ki. Maróthi, mint az bázeli barátjához, Jakob Christoph Beckhez írott leveleiből kitűnik,

12 tudatosan készült e feladatok ellátására. 1737. január 2-án például ezt írja barátjának Groningenből: „Leonardus Offerhaus, a történelem tanára, tudós férfi. Ennek történelmi és földrajzi előadásait látogatom."

13 De tudatos felkészülését könyv- és egyéb vásárlásai is bizonyítják. Ötvös János mintegy 16 földrajzi, csillagászati könyvet sorol fel, melyeket a Kollégium könyvtára Maróthi hagyatékából vásárolt, s amelyeket a nagy professzor sajátkezű bejegyzései szerint külföldi tanulmányútjai idején szerzett, köztük néhány rendkívül értékes művet, nem szólva arról, hogy Maróthinak nem minden könyve került a Kollégium könyvtárába.

14 Ugyancsak a felkészülés tudatosságára utal tudósunknak Domokos Márton debreceni főbíróhoz intézett két keltezés nélküli levele, melyek bizonyos glóbusokra vonatkoznak, amelyeket még Amsterdamban vásárolt tudósunk, de szűkös költsége miatt Nürnbergig hozhatott magával, onnan pedig Bécsbe küldték őket egy 9 1. m. 48. 10 I. m. 300. 11 Polgári M.:' Delineatio Vitae, 3. v., Kollégiumi Nagykönyvtár R. 550. 12 L. Lengyel-Tóth: Maróthi György külföldi tanulmányútja (Debrecen, 1970., KLTE Könyvtára). I. Chr. Beckről. 1. i. m. 6-7. és Ernst Staehelin: Die Korrespondenz des Basler Professors Jakob Christoph Beck. 1711-1785. (Basel, 1968). 13 Lengyel-Tóth i. m. 106. Offerhaus, Leonard (1699-1779) 1728-ban lett a groningeni egyetem tanára. Tulajdonképpen történelmet tanított, erősen vallástörténeti beállításban. A földrajzot csak mint segédtudományt tanította. L. A. Th. Deursen: Leonard Offerhaus, professor historiarum Groninganus. - Groningen - Djakarta, 1957.) 31. Tudatos felkészülésére utal barátja és pályájának tanúja Szilágyi Sámuel professzor már említett halotti beszédében: . . . „quod supererat otii, illud omne eo contulit, ut res ad munus suum jamiam capessendum propius pertinentes undique conquireret." (I. m. 265.) 14 Ötvös János: Maróthi György könyvtára. A Debreceni KLTE Könyvtárának Évkönyve. 1955. 2. rész. 331-370. 807