A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Muezológia - Dankó Imre: Jelentés a Déri Múzeum 1974. évi munkájáról

szeállította a polgári határ régészeti lelőhelyeinek kataszterét. A Hajdúsági Múzeum Évkönyve számára két tanulmányt írt: Árpád-kori templom Hajdúböszörmény-Nagypród Köveshalmon, Prohorovkai típusú temető Püspökladányban. Sz. Mathe Márta továbbfolytatta Römer Flóris bihari munkásságának kutatását. A Déri Múzeum Évkönyve részére tanulmányt készített Ujabb adatok a korai rézkor időrendjéhez címen. A Kunszentmártoni Tudományos Napokon 1972-ben elhangzott előadása (A rézkor kérdése a Tiszazugban) az év folyamán megjelent. A gáborjáni bronzkori kerémiaanyagot matematikai-statisztikai feldolgozásra előkészítette. Módy György tudományos tevékenységének egy része régészeti jellegű. így főleg a középkori településtörténettel, topográfiával kapcsolatos feldolgozásai Szoboszló und Umgebung im 11-13. Jahrhundert, - ugyanez magyar nyelven is a Déri Múzeum 1974. évi Évkönyvében és a Néphagyomány és helytörténet című az 1974. évi Évkönyv részére. A helytörténeti tudományos tevékenység az év folyamán kiszélesedett és nemcsak a helytörténeti gyűjtemény gondozója, Módy György tevékenységében jelentkezett. A helytörténeti kutató- és feldolgozómunka szorosan kapcsolódott a városi-megyei honismereti tevékenységhez, az itt folyó helytörténeti munkákhoz. Ennek kimagasló része volt Hajdúszoboszló monográfiájának elkészítése (szerkesztette: Dankó Imre, a múzeumi szervezetből munkatársai voltak: Sz. Máthé Márta, Lovas Márton, Módy György, Sz. Kürti Katalin, Varga Gyula, Kilián István). Módy György feldolgozta Polgár és környéke középkori történetét a Polgár története с monográfia számára és Kozák Károllyal közösen jelentést majd tanulmányt készített herpályi ásatásáról. Bolgár tanulmányok с közlemény számára elkészítette az 1849-es bulgáriai emigránsokról szóló tanulmányát, megírta Szoboszló történetét a XI-XVI. században. Részt vett a vésztői helytörténeti monográfiáról rendezett tudományos ülésen. A legújabbkori történeti tudományos munka sem szorítkozott kizárólag G. Kapusi Erzsébet tevékenységére. G. Kapusi Erzsébet továbbfolytatta adatgyűjtő munkáját a Megyei Levéltárban és a Megyei Pártarchívumban a debreceni és a megyei munkásmozgalom általános történetére, valamint az 1945-47-es időszakra vonatkozóan. A Bolgár Tanulmányok с közlemény számára elkészítette Vaszil Kolarovról szóló tanulmányát. A Déri Múzeum néprajzi tudományos tevékenysége 1974-ben igen széles körű volt. Dr. Varga Gyula folytatta a gyűjtemény tárgykatalógusának előkészítését. Elkészítette az 1974. évi Évkönyv számára az Érmelléki szőlőkultúráról szóló tanulmányát, megírta Hajdúszoboszló agrártörténetét, valamint a Gazdasági testületek és társulatok a Hajdú-Bihar megyei mezővárosokban с tanulmányát. Folytatta Kismarja történetével és néprajzával foglalkozó levéltári kutatásait. Előadást tartott a Néprajzi Társaság ülésén a funkcionális gazdasági közösségekről Budapesten, valamint Szolnokon a Társaság vándorgyűlésén. Szerkeszti a berettyóújfalui helytörténeti monográfiát. Cs. Tábori Hajnalka tudományos vonatkozásban főleg adatgyűjtéssel foglalkozott a békési hímzésekre, a népi táplálkozásra és hiedelemvilágra vonatkozóan. Tanulmányt írt a Déri Múzeum 1974. évi évkönyve számára: A hiedelemtörténetek vizsgálata egy alföldi falu közösségében. Szathmári Ibolya főként adat- és anyaggyűjtő munkát végzett, kiváltképpen a szőtteshagyományra vonatkozóan. Cikket írt a Múzeumi Kurír (Citeraárusok a debreceni zsibogón), valamint a Déri Múzeum 1974. évi évkönyve számára: Hajdúszovát lakodalmi szokásai. Több adattári anyagot készített (Pányoki vőfélykendő, Kismarjai táplálkozás. Hiedelem, Maskurások, Kalotaszegi viselet). Szeghalomban előadást tartott a Sárrét világa címmel. Dr. Dankó Imre múzeumigazgató tovább folytatta adat- és anyaggyűjtését a népi árucseréről készülő monográfiája, valamint a hajdúság történeti és etnikai kérdéseinek monografikus feldolgozásához. Tanulmányt írt a Déri Múzeum 1974. évi évkönyve számára a debreceni szőlőskertekről, a néprajzi illusztráció egy érdekes fajtájáról, a jászberényi vásárokról és piacokról, a gyöngyösi vásárokról és piacokról, valamint a legújabb kerámia-kutatásokról. Részt vett a Néprajzi Lexikon munkálataiban. Tanulmánya jelent meg a továbbélő régi mértékekről a miskolci Herman Ottó Múzeum Évkönyvében. Több előadást tartott, illetőleg szervezett. Ezek közül kiemelkedik a Múzeumi Hónap keretében Békéscsabán tartott tudo872