A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Muezológia - Dankó Imre: Jelentés a Déri Múzeum 1974. évi munkájáról

mányos ülésszak, valamint a vésztői monográfia értékelő ülésszaka, amelyet ő vezetett. Mindkét ülésen több múzeumi munkatárs is részt vett. A Sárréti Napok 1974. keretében a Püspökladányban tartott Néprajzi Tudományos Ülésszakot szervezte és levezette, anyagát, mely a tárgyév folyamán megjelent, sajtó alá rendezte. Társadalomnéprajzi vonatkozású tanulmányokat írt a Hajdúsági Múzeum, valamint a Bihari Múzeum Évkönyve számára. Előadást tartott Budapesten a Néprajzi Társaságban, valamint több helyen norvég és bolgár néprajzi-, történelmi témákról. A Magyar Tudományos Akadémia kiküldetésében 4 hetes tanulmányúton volt Bulgáriában, ahol a balkáni árucsere történeti fejlődését, etnikai összetevőit, északi irányba történő hatását, valamint a bolgár népi építészet történeti rétegződését, stíluselemeit tanulmányozta (június 10-július 8.). Szerkesztette és részben munkatársa is volt a tárgyév folyamán elkészült Hajdúszoboszló monográfiája с összefoglalásnak. Szerkesztette a Déri Múzeum Évkönyvét, a Hajdú-Bihar megyei Múzeumok Közleményeit, és a Múzeumi Kurírt. A képzőművészeti tudományos munka mind Masits Lászlónál, mind Sz. Kürti Katalinnál főleg a debreceni és a megyebeli művészettörténet adatainak folyamatos gyűjtéséből állt. Masits László kiemelten Káplár Miklós életművével foglalkozott, Sz. Kürti Katalin pedig a debreceni Ady Társaság képzőművészeti munkásságát kutatta. Masits László tanulmányt írt a szoboszlói lovashajdúk hadizászlajáról. Sz. Kürti Katalin tanulmányai: A képzőművészetek Hajdúszoboszlón; A debreceni Ady Társaság képzőművészeti osztálya; Grafikák a Déri Múzeum XX. századi gyűjteményében. Iparművészeti vonatkozású tudományos tevékenység nem kötődött szorosan az iparművészeti gyűjteményhez. P. Szalay Emőke tudományos tevékenysége inkább néprajzi jellegű volt. Több dolgozatot készített a tárgyévben: Női fazekasok Hajdú-Bihar megyében; Hajdúböszörményi fazekasok; A fiatalság társasélete a fonóban Tyúkodon; A derecskéi játszó. Lefordította latinból Barthalomaetdes Gömör megyére vonatkozó leírását, valamint több oklevelet. Irodalomtörténeti vonatkozásban dr. Kilián István Görög Demeterrel, valamint Csokonai barátjával Puky Istvánnal foglalkozott behatóbban. Egy XVII. századi hitvitázó drámát elemzett és tanulmányt írt egy miskolci diák 1839-ben történt lengyelországi utazásáról. Tanulmánya jelent meg a miskolci Herman Ottó Múzeum Évkönyvében a sárospataki iskolai színjátszásról, valamint a Múzeumi Kurírban egy elfelejtett debreceni folyóiratról. A megjelentek mellett több olyat is készített, amelynek publikálására később kerül sor. Ezek javarésze is a XVIII. századi stílustörekvésekkel, ezen belül az iskolai színjátszással foglalkozott. A Déri Múzeum könyvtárának munkatársai - Héthy Zoltán, Tóth Jánosné és hozzájuk csatlakozóan Ormosi László népművelő - a tárgyévben jelentős bibliográfiai tevékenységet fejtettek ki. Hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára felajánlásban elkészítik az eltelt 30 év múzeumi periodikáinak szakbibliográfiáját. A munka a tárgyév második felében különösen erőteljesen folyt. A bibliográfiát a Múzeumi Restaurátor és Módszertani Központ adja ki. A Déri Múzeum Restaurátor Laboratóriumából Ditrói Béláné főrestaurátor tanulmányt írt a Déri Múzeum 1974. évi Évkönyve számára: Hozzászólás a múzeumi restaurálás helyzetéhez címmel. Közművelődési munka A Déri Múzeum 1974. évi közművelődési tevékenységének egyik központi feladata volt a létesítendő új álllandó kiállítás előkészítése. Ebből a célból az év elején Módy György vezetésével kiállítás-előkészítő bizottságot hoztunk létre (Sz. Kürti Katalin, dr. Varga Gyula, dr. Kilián István, Masits László, M. Nepper Ibolya). A bizottság feladata volt tématervjavaslatot készíteni, amely az év legvégére el is készült és széles körű megvitatást nyert. Természettudományi vonatkozásban Lovas Márton részt vett a P. Szalay Emőke által készített Déri Múzeum kincsei с vándorkiállítás elkészítésében. Mint a Múzeum873