A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)
Néprajz - Bencsik János: Adatok a népi építkezés ismeretéhez a Közép-Tisza vidékéről
4. kép. Az előbbi szőlőkunyhó véghomlokzata, Tiszacsege, Ártér. Fényképezte Bencsik J. Ároktőről Fényes Elek az 1840-es évekből ezt írta klasszikusnak számító művében: „Ároktő magyar falu Borsod vármegyében, a Tisza jobb partján, . . . vizenyős lapos vidéken, Határa 7407 J / 2 hold, melyből 1826 h szántóföld, 5507 rét és legelő, 75 h füzes erdő. Ürbériség 46 l : 2 telek. Határa termékeny, de árvíz járja. Lakja 1102 reform, 138 r. kath. 8 ágostai, 24 zsidó. Bírja az egri káptalan, de bír itt Divéky Ferdinánd is." 13 Fényes Elek tehát nem tesz említést szőlőkultúráról, ugyanígy sem a község Urbáriuma (1772), sem az 1844/45-ös esztendőben felvett conscriptioja nem említ szőlőskertet. 1 '' A rendelkezésünkre álló történeti források tanúsága szerint a szőlőtelepítés lehetősége az 1848-as jobbágyfelszabadítást követő, a parasztok tulajdonjogát rendező. Ároktőn 1856-ban lezajlott tagosítási per során vetődött fel először. A volt házas zsellérek legelő illetőségüket akarták átváltani szőlőtelepítésre alkalmas, homokos talajú szántóföldre, majd a gondolatot, s a lehetőséget megirigyelve a volt úrbéres jobbágyok, illetve kisnemesek,* közülük is többen kértek és kaptak is bizonyos nagyságú parcellát szőlőskertnek. így 1857-re tehető az Irigyli szőlőskert kiosztása, s az azt követő évekre pedig a betelepítése. 15 Végül is az Irigylihen 154 kétvíkás (645 n.-öl), északi végében pedig 18 változó (a kétvíkástól) nagyobb területű parcellát osztottak ki a birtok* Jobbágy telken ülő armalista nemesek ezek, akiket éppúgy érintett az úrbérrendezés, mint a jobbágyokat. 13 Fényes Elek: Magyarország geográphiai szótára. (Pest, 1851) 53. 14 Az Ároktőre vonatkozó levéltári adatokat a következő jelzet alatt szereplő anyagban találhatjuk meg: Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltár, 37 804/1948. lm. III. ad. II. Ároktő. 15 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltár. Térképtár, Ároktő község birtokrendezési térképe. 540
