A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Héthy Zoltán: Varjas János professzor jegyzetei Bod Péter Magyar Athenas-ához

Csákváron kezdte, majd Kecskeméten folytatta. 1738-ban a debreceni Kollégiumba jött, ahol 1745-ben köztanító, egy év múlva könyvtárnok, 1747 őszén senior lett. Tanulmányait a zürichi, majd az utrechti egyetemen folytatta. Hazatérve Kecskeméten volt rektor. 1752-ben debreceni teológiai tanárrá választották. 34 éves tanári működése során hébert és más keleti nyelveket, szentírás magyarázatot adott elő. Részt vett a debreceni egyházkerületi tanács ülésein is, mint képviselő, majd mint tanácsbíró. 1767-ben házasodik meg, feleségül véve Sződi Katalint,

5 Maróthi György özvegyét. Gyermekei Péczeli Józsefhez, Tormássy Jánoshoz, Fazekas Györgyhöz és Eresei Dánielhez mennek nőül. Irodalmi munkássága központjában egymagánhangzós versei állnak. Felfogása szerint a magyar nyelv páratlan értékének bizonyságai azok a költemények, melyekben csak egyféle magánhangzó fordul elő. Ilyen az általa írott „Megtért embernek éneke" (Debrecen, 1775.) című e-hangzós elégiája is. Bár furcsa módon mesterséges egyhangúságot teremtve, mégis a magyar nyelvű költészet elsőségét hirdette a latin nyelvű tanítás korában. Teológiai és liturgiái tárgyú művei kéziratban maradtak. Jelentősnek mondható tankönyvkiadó tevékenysége: sajtó alá rendezte Phaedrus meséit, Pictet „Medullá"-ját, Maróthi György Arithmeticáját, zsoltárait (bővítve). 65 éves korában, 1786. június 4-én hunyt el.

fi Varjas János Bod Péter írói lexikonába tett életrajzi és könyvészeti bejegyzései széleskörű tájékozottságáról tesznek tanúbizonyságot, s értékes adalékok a kor művelődéstörténetéhez. A bejegyzések a következőképpen szólnak: A könyv fedőlapjának belső oldalán, fent: „Varjas János vette 1767. esztendőben." A két előzéklapon, folyamatosan.Ua] Addenda.

7 1. Szántó György. Georgius Szántónak nevezi magát edgyik Ditséretnek vers fejeiben. Az Ének igy kezdődik Gyarló emberekkel feddődik az Isten. Másszor nevezte magát Georgius Agricolanak a' könyvben, mellyet Deákul irt de pretio metallorum, melyet emlit Herrn, [ann] Witsius Miscell. [anea] tom.(us] I. Lib. [er] II. Dissert, [atio] I. §. IX. p. 323. De Tabernaculi Levitici Mysteriis. De ez nem bizonyos előttem, hogy Magyar lett volna. So5 Sződi (Pastoris) István, debreceni első pap leánya. 6 Varjas János életéről, munkásságáról: Szilágyi István: Varjas János életéhez. Uj Magyar Múzeum, 1859. I. 475-484. A cikk közli Sinai Miklós Varjas János fölött elmondott temetési beszédét és sírfeliratát is. - Szűcs István.- Debrecen történelme. (Db. 1871) 953-954., Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. 929-930. hasáb. Zsigmond Ferenc: A debreceni Kollégium és a magyar irodalom (Debrecen, 1940.) 28-30. - Nagy Sándor: A debreceni Református Kollégium (Hajdúhadház, 1933.) I. 261. - Csomasz Tóth Kálmán: Maróthy György és Varjas János. (Adalékok a debreceni Kántus történetéhez.) Református Egyház, 1969. 262-267. Híres műve: Joanni Varjas Elégia veri nominis post tot secula ab elegis ínventis si musis placet prima et ipsa Hungarica. Debreceni, 1775. Steph.[anus] Margitai. 17. A latin előszó után: Meg-tért embernek énekje. Mellyet nem régen szerzett, egy meg-keseredett, de reménységgel tellyes lélek képében, tett-fel egy nevezetlen ember. Prof. Varjas János E vocálisú énekét kiadta Kazinczy Ferenc Magyar Régiségek és ritkaságok с művében (Pest, 1808.) 7 Hozzáadandó (Adalékok). 828