A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Héthy Zoltán: Varjas János professzor jegyzetei Bod Péter Magyar Athenas-ához

kan voltak a 'németnek kőzött is azon a néven. Vid.[e] Lexicon Tselin ad vocem Agricola.

8 2. [299-300. pagina] Sigismundus Gelous Transylvanus Hungarus scripsit históriám vitae Francisci Spiera anno Christi 1548 Patavii ubi tunc erat Philosophiae Professor. Vide Históriám Vitae Francisci Spiera a quotuor Viris Summis, quorum hie Gelous unus est, summa fide conseriptam et edidit in 12 a.[nno] 1603. «locus editionis adpositus non est, nisi ad calcem» Ambergae ex officina Forsteriana prodiit [1 b.] ut memoratur ad calcem libelli. Libellus totus lectu dignus est, complectitur paginas 278. Pro Gelouo nostro videantur pag[inae] 152, 155, 202, 203, 205. Libellum nunc in manibus et ob oculos habeo. Alias hic Spiera, apud alios seribitur Spiro.. Sed ii, qui históriám illius primi seripserunt, seribunt Spiera.

9 Pag. [ina] 182. n.[umero] (2.) Moritz Magyar nyelvet akart tanulni, minthogy annyára nézve Ersebettül Második András Magyar király leányátul vette eredetét a' Hassiai Landgraf Mauritius.

10 Pag.[ina] 141. Ketskeméthi Aleksii János. Nem ugy van. így vagyon a' dolog.A' könyv kezemben vagyon és onnan irom ezeket. Ez az egész titulus: Fides Jesu et Jesuitarum. Az az: Az mi Urunk Jesus tudományának az Jesuiták tudománnyával való öszve vetése, melly Donatus Visartus által, az Szent Irásbul, Páterek és Jesuiták kőnyveibűl szedegettetett és az hitnek bizonyos ágaira rendeltetett. Ismét: Az [2 a] Pápistáknak Esküvéseknek formája, melly be foglalja az Pápa tudományának fő-fő tzikkölit, ugyan azon Trivoniai Donatus Visartus által való meg csaffolással egyetemben. 8 Szántó György Gyarló emberekkel. .. című éneke először az 1579-ben Debrecenben megjelent énekeskönyvben látott napvilágot (Régi Magyarországi Nyomtatványok 14731600. - továbbiakban: RMNy - 429., RMK I 151.), majd a szintén Debrecenben nyomtatott Czaktornyai református énekeskönyvben is szerepel, a 224-226. lapokon. (RMNy 640., RMK I 232.) Megtalálható még a Nagydobszai graduál-ban és a Somogyi Jánoskódex-ben (Stoll Béla: A magyar kéziratos énekeskönyvek és versgyűjtemények bibliográfiája 1565-1840. (Bp. 1963.) Nr. 9, 24.) Dallamot csak az 1744. évi kolozsvári énekeskönyv közöl hozzá (267. sz.) A magyar református énekeskönyvekben 1806-ig található. Bővebben ld. Csomasz Tóth Kálmán-. A XVI. század magyar dallamai (Régi Magyar Dallamok Tára I. Bp. 1958.) Nr. 104. 651. Szántó György életéről semmit nem tudunk, Szinynyei i. m. sem említi. Az azonban bizonyosnak látszik, hogy Varjas J. feltételezésével szemben nem azonos Georgius Agricola-val, aki 1490-1555 között Németországban élt és az új mineralógia és metallurgia megalapítója volt. {Meyers Konversations-Lexikon. 1. Leipzig, 1890. 202.) 9 „Az erdélyi magyar Gelous Zsigmond [Gyalui Torda Zsigmond] írta meg Spiera Ferenc életének a történetét 1548-ban Paduában, ahol ő volt a filozófia professzora. Lásd Spiera Ferenc élettörténetét, amelyet négy kiváló férfi, akik egyike ez a Gelous, nagy megbízhatósággal állított össze s kiadott 12° formában 1608-ban. /A kiadás helye nincs megjelölve, hacsak nem a végén [ad calcemj/ Ambergában, Forster műhelyében jelent meg, ahogyan erről a könyv végén [ad calcem] említés történik. Az egész könyv méltó az olvasásra, 278 lapot tartalmaz. Gyaluiról olvasni lehet a 152, 155, 202, 203, 205. lapokon. Ezt a könyvecskét most a kezemben és a szemem előtt tartom, Spiera itt másként van írva, mások Spirának ívják, de azok akik először írták meg az ő élettörténetét, Spieranak írják." (Kilián István fordítása, akinek e helyen köszönöm meg a latin nyelvű részek magyarra fordítását, valamint az adatközlés egészére vonatkozó szíves segítségnyújtását.) Varjas János kiegészítése tulajdonképpen a Bod Péter helytelen névhasználatára vonatkozik. Spiera, Francesco (mert így helyes a neve) a „hitehagyott" (1498-1548) Paduában élt, 1542-ben lett evangélikussá, ezután az inkvizíció üldözte. (Vö. Meyers KonversationsLexikon 15. Leipzig, 1889. 144-145.) 10 Hesseni Móritz őrgrófról írta e megjegyzést Varjas, aki Szenei Molnár Albert Magyar Grammatikájának kiadását anyagilag támogatta. 829