A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)
Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Tóth Béla: Maróthi György földrajzi munkái
Wohlgemuth nevű úrhoz, ez pedig „Harangi István sógorhoz küldte circiter harmad nappal azután, hogy a város a Pestis miatt elzáratott. Mely okon is sógor uram mint suspedus ember nem vehetvén kezéhez a ládát, elküldetett ez Erdélybe Dragos Jánosnak". 15 Dragos szászsebesi kalmár és postamester volt, és mint a második levélből értesülünk, Maróthi többször írt neki a glóbusok ügyében, de úgy látszik, hiába. Míg végre, mint ugyancsak e levélből látjuk, tudomására jutott, hogy Dragos Debrecenbe érkezett s a Gilányiánum vendégfogadóban szállt meg. Maróthi azzonnal értesíti a főbírót s kéri: „méltóztassék Tek[inte]tes Uraim k[egyelme]tek valami módot találni benne, hogy oda ne vesszen a közönséges pénzen vett, közönséges haszonra való s e mellett szükséges Jószág." 10 * * * Az új professzor az adatokból kitűnőleg munkáját a történelem tanításával kezdte s mindjárt kezdetben ehhez csatolta a földrajzot is. Polgári Mihály pl. ezt írja róla az 1738-39 tanévvel kapcsolatban." „Históriás et Gegraphiam docentem uno integro anno non sine magno fructu audivi." 1 ' Polgári ugyanis 1739 tavaszán búcsút mondott a Kollégiumnak. Ő maga pedig 1739. március 21-én kelt levelében a következőket írja barátjának: „Ego iam veterem Geographiam ad finem perduxi: Históriáé autem hoc anno, si Deus vult, adjungere statui Romanarum Antiquitatum Doctrinam: forsan et privatas in Ciceronis aliquem Librum Praelectiones". Professzorunk tehát a történelmet az ókorral kezdte, s a hozzá kapcsolt ókori földrajzot egy tanév alatt be is fejezte, s most mint segédtárgyat, a római régiségtant és Cicero valamelyik könyvének olvasását óhajtja, ez utóbbit privát kollégiumként, a történelemhez csatolni. 15 A leveleket idézi Sinka Sándor A gimnáziumi oktatásügy története 1848-ig с tanulmányában (Értesítő 1894-95., 70-71. 1.) A leveleket nem tudtam megtekinteni, magam is „suspedus" ember lévén: a tanulmány írása idején ugyanis a kollégiumi levéltár tatarozása miatt két éven át használhatatlan volt. Sinka Sándor szerint a „várost a pestis miatt már 1738-ban - midőn még csak Erdélyben dühöngött az - elzáratta gróf Károlyi Sándor, s 39-ben is el volt zárva". (I. m. 72.) Mivel a zárlat miatt Dragos csak 39 vége felé jöhetett Debrecenbe, valószínű, hogy a levél is ekkortájt kelt. 16 Idézi Sinka Sándor i. m. 71-72. 1. - Csinády Gerő említett tanulmányában azt állítja, hogy a glóbusokat elkobozták (9.). Ez azonban tévedés. Sőt, úgy látszik, a Tanács „módot talált benne", hogy Dragostól visszaszerezze őket. Az 1737-ik évben kezdett könyvtári bejegyzéseket tartalmazó Album (R. 71. 8) 41. lapján ugyanis ezt a bejegyzést olvassuk: „Amplissimus Magistratus Debrecinensis litterarum iis deditorum amantissimus, reique litterariae promovendae augendae vei maximé intentus globum terrestrem atque coelestem magno aere ex Belgico adferen d[os] curavit eosque pro sua nóta satis munificientia publico stúdiósáé Juventutis bono dicatos in bibliotheca prostare voluit. biblioth. p. t. St. Veszprémi" (sic) E szavak a legnagyobb valószínűséggel (az időpontokból következően is) a Maróthi által vásárolt glóbusokra vonatkoznak. Az éggömb ma is megvan a Kollégium gyűjteményeiben. 17 I. m. 8. r. v. - Idevonatkozólag 1. még Tóth Béla: Polgári Mihály Önéletrajza és Itineráriuma с tanulmányt. A Déri Múzeum Évkönyve 1971. (Debrecen, 1971.). Maróthi földrajztanításáról Szilágyi Sámuel is megemlékezik a Maróthi fölött mondott gyászbeszédében. Ebben első érdemeként a görög nyelv és irodalom tanításának felvirágoztatását emeli ki, másodikul pedig földrajztanítását: „Primus geographiam universam - - - in schola nostra exposuit" (Oratio funebris, Museum Helveticum, Tigurí 1746. Particula sec. 273.) A beszédhez fűzött jegyzetei sorában Hatvani István pedig ezt írja: „... in usus syntaxistarum Cornelium Nepotem edidit, atque ne coeci in luce historiarum versarentur, sed qualecunque situs regnorum notitiam haberent, chartas etiam geographicas iis procurarit (ugyanott, 273.). 808
