A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)
Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Kilián István: XVIII. század eleji komédia az iszákos papról és a részeges Magisterről
leljen, 10 s ezért már a XVII. század végén iskola színpadot építhettek. Busa Margit feltételezése szerint a Comoedia Generalist nem lehetetlen, hogy itt mutatták be. 11 Nyilván a század első harmadában kerültek színre azok a jezsuita eredetű drámák, amelyek az általunk bemutatott és részben már közre is adott kolligátumban találhatók. 12 1738-ban mutatták be a Parentum nimius amor sui ipsius ultor című magyar nyelvű cselekményes moralitásjátékot. Most került elő egy újabb 1732-ben katalogizált kantai dráma is l:! í.gy tehát az eddigi drámaszám eggyel növekedett. 1752-ben a Justitia Vindicans című dráma előadásához már egy irodalomtörténeti szempontból is érdekes színlapot is nyomtattak. Ez annál is különösebb, mert a jezsuitáknál sokkal szegényebb minoriták Kantában eddigi tudomásuk szerint csáb ezt az egyetlen színlapot adták ki az előadáshoz eligazításul .Zárólapján egy verset találhatunk, s a vers végén az első sorba rejtett keletkezési év feloldó kulcsát. Az első sor betűi által jelölt, a feloldó kulcsban megadott számértékeknek az összege adja a keletkezés évszámát." A század második felében játszott drámák gyűjteményét Kovács Bernardon ismertette, 1 ' s ebből a gyűjteményből két közjátékot Szabó J. Dániel közre 10 A kantai minorita iskola történetét vö.: Karácsonyi János: Szent Ferencz rendjének története Magyarországon. II. (Budapest, 1924.) 427-438. Vö. még: Schematismus... Ordinis Fratrum Minorum.. . Conventualium (Miskolc 1942.) 38-39; Kilián i. m. 1967. 6. számú jegyzet; A katolikus iskolaügy Magyarországon II. (Kalocsa 1884.) 80-81; Status Actualis Parochiae Kantensis De anno 1866. (Kézirat. Kézdivásárhely Rk. Plébánia hivatala. Jelzet nélkül.); Kilián i. m. 1971. 388. 11 Vö.: Kardos Tibor-Dömötör Tekla: Régi Magyar Drámai Emlékek (Budapest, I960) II. 515-555; Busa Margit: Egy ismeretlen színjáték. ItK 1956. 2. 187-196. „As minap hogj én is Brassóban mentem .. " 526. sor. „A Fekete ügjből sok halat ki fogék. ." 590. sor. 12 Vö.: Kilián i. m. 1967. 12-16. 13 Címe: [Fridericus Saxoniae Dux]. A címet analógtémák alapján mi adtuk. A dráma egy 8 a-b lapterjedelmű füzetben található. A darab egyetlen Actusában 6 scena található. A 8 b lapon egy idegen kézírású drámatöredék található. Lelőhely: Borsod megyei Állami Levéltár. A konventuális minoriták Miskolczi rendházának iratai. Kéziratok. Szépirodalmi és tudományos tárgyúak. XVIII-XX. század. Jelzet: 8. Az la lapon a mi kolligátumunkban már jól ismert kéztől származó katalógusbejegyzés 1732-es évszámmal. 14 A dráma teljes címe: Justitia vindicans seu Exemplar in Hebium fidefragum poenae delicto consimile . . . Per spectabilem, praenobilem . . . Juventutem Gymnasii Cantensis 1752. Ez a dráma egyébként az irodalomtörténetben ismert: vö.: Szlávik Ferenc: Egy iskoladráma színlapja. EPhK. 1911. 411-444; Monay Ferenc: Adatok a magyarországi és erdélyi minoriták irodalmi munkásságáról (Róma, 1953.) 133; Kilián i. m. 1972. 231. Lelőhely: Borsod megyei Állami Levéltár. Minorita iratok. 1711-1841. Itt kell megemlítenünk, hogy ugyanitt (minorita iratok. Tudományos és szépirodalmi tárgyúak a XVIIIXX. század. Jelzet: 8. Minorita jelzet: 3697.) találtunk egy magyar nyelvű nagypénteki misztériumot, amely címlapján egy szerzői névbejegyzést találtunk: F [rater] Demetrius Bene. Bene Demeter 1715-ben született. Kantában feltehetőleg 1742-től 1747-ig tanított, ezután Csíksomlyón és Enyeden látott el különféle fukciókat. Nem lehetetlen, hogy ez a dráma csíksomlyói tartózkodása idején készült. Vö.: Liber Defunctorum. Borsod megyei Állami Levéltár. Minorita iratok. Jelzet: 12. 1762. szeptember 5-i bejegyzés. Ezen a napon halt meg ugyanis Bene Demeter. 15 Kovács Bernardon: Kézirati iskolai drámák a XVIII. századból. Az erdélyi Róm. Kath. Státus Kézdivásárhely-Kantai főgimnáziumának értesítője az 1905-1906-ik tanévről (Szerk.: Hassák Vidor.) 1706. Kovács Bernardon itt. az 1762 és 1779 között előadott drámák tartalmát mondja el. Ez a kolligátum 22 kéziratos iskoladrámát tartalmaz. A tanulmány idejében a kolligátum Kantában volt. Jelenlegi lelőhelyét nem ismerjük. A kantai katolikus plébánia vezetője nem tud a minorita iratok lelőhelyéről. Szombathy János A kantai minorita iskoladrámák IT 1942. 4. 187-188. című munkájában kimutatja a drámák többségéről, hogy azok jezsuita eredetűek. Vö.: Kilián i. m. 1967. 35. 782
