A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)
Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: A debreceni Ady Társaság képzőművészei
megszilárdulásával a vidéki egyesületek, így az Ady Társaság, s annak képzőművészeti osztálya is elsorvad, beleolvad a Szabadszervezet képzőművészeti csoportjába, majd a Magyar Képzőművészek Szövetsége helyi munkacsoportjába. Az Ady Társaság képzőművészei A képzőművészeti osztálynak huszonkét éves működése alatt összesen tizennégy tagja volt. Popper Ferenc építész, Kónya József tanár, a három újonnan felvett művésztag: Bars László, Adler Miklós és Menyhárt József, valamint az alapító, illetve 1930-33 közt belépő törzstagok. írásunkban az utóbbiakról szólunk részletesen: az alapító Gáborjániról és Senyéiről, az osztályelnökökről: Hollóról, Káplárról, Medgyessyről, Félegyháziról, és a rendes tagokról; Berki Irmáról, Vadász Endréről, Smurák Józsefről. Gáborjáni Szabó Kálmán (1897-1955) A debreceni születésű Gáborjáni Szabó Kálmán, Vaszary tanítványaként végezve a Képzőművészeti Főiskolát, 1926-ban az Ernst Múzeumban, 1929ben Bécsben, 1930-ban Berlinben, 1932-ben Velencében állított ki. 1922-ben Szinyei-díjat, 1930-31-re és 1938-39-re római ösztöndíjat kapott. 1944-ben az Alkotás Művészházban volt egyéni tárlata Budapesten. Európa-szerte ismert, elsősorban grafikai tárlatokon vett részt Genfben, Oslóban, Párizsban (itt aranyérmet nyert „Cigányasszony" с szénrajzával), számos amerikai nagyvárosban (Los Angelesben pl. kitüntető elismerést kapott). 1922-ben Debrecenbe költözött, a Református Kollégium tanára lett. Itt rendezte meg bemutatkozó tárlatát. 1927-ben Senyéi Oláh Istvánnal együtt megalapítója lesz az Ady Társaság képzőművészeti osztályának, s rövid ideig - külföldi tanulmányútja megkezdéséig - előadója. 1932-től aktívan dolgozik a társasággal, szervez, előadásokat tart, vitákat vezet. Ex libriseivel, fametszeteivel, olaj-, temperaképeivel részt vesz a társaság kiállításain éppúgy, mint az országos, vagy nemzetközi tárlatokon. Számos alkalmi grafikát készít, könyveket illusztrál, önálló grafikai albumokat ad ki. 1927-ben jelenik meg „Jézus élete" с fametszet-sorozata, s ugyanez évben ő készíti el az Ady Társaság első Ady ünnepi bélyegét. Illusztrálja Juhász Géza „Háború" c. művét, aki művészetét több ízben méltatja, igen találóan 34 . Az 1936-ban megjelent „Parasztok"-ról pl. ezt írja: . . . „az idill epikus derűje árad művéből. . . sem néprajzi kuriózum nincs benne, sem propaganda íz.. . A "Parasztok«-ban egy Európát járt művésziélek lebeg a magyar falu íelett". Valóban: ez a fametszet-sorozat fejezi ki legjobban és legtisztábban G. Szabó együttélését a társadalom azon tiszta rétegével, amelyben Ady Társaságbeli elvbarátai és a vendégként Debrecenbe járó népi írók is hittek. Gáborjáni kiváló előadó volt, 1931-ben pl. olaszországi útjáról, a mozaikés freskófestészetről, 1937-ben a modern lakásról, a népművészet és képző24 Juhász Géza: Jézus élete. G. Szabó Kálmán fametszetei - Hf. 1927. május 19. - Uő.: (jég): G. Szabó Kálmán kiállítása - Hf. 1928. okt. 30. Uő.: Gáborjáni Szabó Kálmán: Parasztok (10 fametszet) - Válasz, 1936. 3. évf. 518-519. - (az idézet az utóbbi írásból) további irodalom: Tóth Ervin: Gáborjáni Szabó Kálmán grafikái (Debrecen, 1963) - valamint: „A képzőművészetek Debrecenben" (Szerk.: Bőgel Józseí, Debrecen, 1961). 761
