A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Néprajz - Szalay Emőke: Kéziratos nótáskönyv 1864-ből

öt dal sorszámozott, majd Más nóta felírás választja el az egyes dalokat. A versszakokat a lejegyző mindig számozta. A 35 dalból 9 ismert költő alkotása. Elsőként említjük Petőfi Sándor köl­teményeit: A virágnak megtiltani nem lehet (20-22. 1.), Részegség a hazáért (31-32. 1.), A szerelem, a szerelem (33-34. 1.). Legkevesebb változást a Részeg­ség a hazáért с versben fedezhetünk fel, mindössze két betűben van eltérés. Valószínű, hogy nyomtatott szövegről vagy másik kéziratos könyvből írta le a gyűjtő. Ennek a Petőfi-versnek a múlt századi népszerűségét bizonyítja, hogy a század második feléből származó dalgyűjteményekben sorra megtalálható. 3 A másik két költemény a legismertebb és legkedveltebb népdallá vált Petőfi­versek közül való. A szerelem, a szerelem című vers szintén alig tér el az ere­detitől, bár csak az első szakasz pontos másolat, a továbbiakban már kisebb vál­tozások fedezhetők fel. Jelentősebb változás, hogy a 3. versszak elvont eleség szava a megfoghatóbb pogácsa szóval cserélődött ki. A költemény már ezzel a változással szerepel a múlt századi dalgyűjteményekben/' A 2., 3. versza­kot Ecsedi István pásztordalként jegyezte le a Hortobágyon. A virágnak meg­tiltani nem lehet című vers szintén csak apróbb változásokon ment keresztül, ezek egy része népiesebbé tette a szöveget (pl. szivem gyöngye helyett édes rózsám)? Csokonai Vitéz Mihálytól két költeményt találunk a kéziratos könyvben: Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz (36-39. 1.) és Miért ne innánk (57-60. 1.). A Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz című vers 20 szakaszából 12 szerepel a kéziratban. A szakaszok sorrendje némiképpen felcserélődött. Ebből kitűnik, hogy nem eredeti szövegről írta le a másoló, hanem egy már kialakult válto­zatról. 1 ' A Miért ne innánk című versben a 2. és 3. szakasz utolsó két sora vál­tozott meg. Első versszaka két másik szakaszhoz csatolva szerepel a múlt szá­zadi dalgyűjteményekben. 7 Czuczor Gergely költeménye A megcsalt lány (1-2. 1.) jelentéktelen válto­zásokon ment keresztül. A múlt század második felében széles körben ismert és kedvelt dal volt. Dalgyűjteményekben és kéziratos anyagban egyaránt meg­található. 8 Az Estve van már a kapu kezdetű dal, címe Kapu alatt (25-26 1.) szintén Czuczor Gergely verse. Az eredeti 7 versszakból a 4. kimaradt. 9 Tompa Mihály költeménye a Télen nyáron pusztán az én lakásom (2-3. 1.) a kéziratos könyvben 7 szakaszból áll az eredeti öttel szemben. Az utolsó két szakasz önálló vers. Limbay az eredeti szövegnek megfelelően két különálló versként közli. A második vers megtalálható az Ecsedi István által gyűjtött hortobágyi pásztordalok között. A szövegben apróbb eltérések is vannak. 10 3 Petőfi Sándor: Összes költeményei (Budapest, 1959) 119.; Limbay Elemér: Magyar Dal­tár, III. (Győr, 1882) 114., Hatszáz magyar nemzeti dal (Budapest é. n.) 566., Cserjés László: Ezeregy legnépszerűbb legszebb magyar népdal. (Budapest, 1888) 200. 4 Petőfi Sándor i. m. 24., Hatszáz magyar nemzeti dal. 279.; Cserjés i. m. 48.; Ortutay Gyula-Katona Imre: Magyar népdalok I-II. (Budapest, 1970) II. 443. 5 Petőfi Sándor i. m. 25. 6 Csokonai Vitéz Mihály: Minden munkája. (Budapest, 1973) 646. 7 Csokonai Vitéz Mihály i. m. 63.; Cserjés i. m. 268.; Hatszáz magyar. . . 576-577. 8 Czuczor Gergely-. Összes költői művei (Budapest, 1899) 74.; Limbay i. m. I. 21-22.; I. Sándor i. m. 206. 9 Czuczor Gergely i. m. 51-52. 10 Tompa Mihály munkái. Magyar Klasszikusok (Budapest, é. n.) XXV. 13-14.; Limbay i. m. II. 255-256.; Limbay i. m. I. 338-39.; Ecsedi István-Bognár Lajos: Hortobágyi pásztor és betyár nóták (Debrecen, 1927) 139. 708

Next

/
Oldalképek
Tartalom