A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Néprajz - Szalay Emőke: Kéziratos nótáskönyv 1864-ből

Az utolsó ismert műköltői alkotás a Hortobágyi pusztán fú a szél kezdetű, Gaál József verse. Ecsedi István gyűjtésében két változata szerepel 3, illetve 2 szakasszal.

11 A következőkben a kéziratos könyv leírási sorrendjének megfelelően közöljük a népdalokat és népies dalokat, utalva néhány variánsukra. A Szememhői könnypatak omol kezdetű dalban (3-5. 1.) nyilvánvalóan két egymástól eltérő tartalmú dalt kapcsolt össze a leíró. Az első szakasz az ún. „vas megyei nóta" két versszaka. Ezt a XVIII. század végén keletkezett Martinovics-dal dallamára énekelték. A másik rész szentimentális rokokó szerelmes vers.

12 A következő dal Szegény legény vagyok én (5-8. 1.). Ebben is valószínűleg több dal kapcsolódott össze. Az egyes versszakok hangulatilag, tartalomban is elkülönülnek. Leghosszabb változatát Cserjés László közölte, ez 5 szakaszból áll, közülük 3 szakasz majdnem szó szerint megegyezik az 1., 5. és 10. szakasszal, amíg a másik kettő eltérő. Limbay a 6. szakasz variánsát közli. Az 1. szakasznak erősen eltérő variánsát Erdélyi János Erdélyből és Szabolcsból említi.

13 (Lásd I. sz. dal.) A Zöld halomnál zúg a malom kezdetű dal (8-10. 1.) négy 4 soros és egy háromsoros szakaszból áll. Dalgyűjteményekben az 1., 2., 4. szakasza található meg. Limbay egy dallamhoz tartozó két változatát említi. Egy másik dallamhoz az 1-2. szakasznak újabb variánsát sorolja. Leghosszabb változatát Cserjés László közli, ez az 1., 2., 4. szakaszt tartalmazza, szövege szó szerint megegyezik a miénkkel. Kerényi György Zúg az erdő, zúg a malom kezdettel népies dalnak tartja. A változatokban seholsem szerepel a Trattittom, trattitom sor. A múlt század első feléből származó kéziratos gyűjteményekben sorra előfordul.

14 A következő dal, Ha én néha oly pincébe lemászom, (10-11. 1.) gyűjteményünkben két versszakból áll. Kriza János ismeretlen szerzőtől származónak tartja egy variánsát, amelyből az 1. szakasz alig tér el, míg a 2. szakaszból csak a 3-4. sor egyezik meg értelemszerűen a mi szövegünkkel. Nagyon hasonló ehhez a Limbay által közölt változat. Vikár Béla Somogy megyében jegyezte le egy variánsát. A Magyar Népzene Tára tréfás halotti búcsúztatóként közli változatait Horgosról, Mohácsról, Kunszentmiklósról. Egy variánsa XVIXVIII. századi dalok másolatai között szerepel.

15 A Mariskám, Mariskám, Eszem a szemedet kezdetű dal a 11-12. lapon található. Az 1. és 2. szakaszát egy múlt századvégi kiadványban találtuk meg, ezek erősen műköltői ízűek. A 3. versszak népiesebb. Ez a dal egyike volt Déli Gaál József: A peleskei nótárius (Budapest, 1924) 30-31.; Ecsedi-Bognár i. m. 96-97. 12 Magyarország vármegyéi és városai. Vas megye. (Szerk.: Borovszky Samu. Budapest, 1898) 595-596. 13 Cserjés i. m. 478.; Limbay i. m. V. 85.; Ortutay-Katona i. m. II. 460.; Ecsedi-Bognár i. m. 62. 14 Limbay i. m. 290-291.; Limbay i. m. III. 199.; Cserjés i. m. 583.; Kerényi György: Népies dalok (Budapest, 1961) 14.; Stoll Béla: A magyar kéziratos énekeskönyvek és versgyűjtemények bibliográfiája (1565-1840) (Budapest, 1963) 325., 389. 15 Kriza János: Vadrózsák (Budapest, 1911) I. 357-58.; Limbay i. m. IV. 144.; Vikár Béla: A magyar népköltés remekei (Budapest, é. n.) I. 225.; Uő,.: Somogy megye népköltése (Budapest, 1905) 199-200.; A Magyar Népzene Tára, III/B. Lakodalom. (Sajtó alá rendezte: Kiss Lajos. Budapest, 1956) 119-127.; Szabó T. Attila: Énekeskönyveink és verses kézirataink a XVI-XIX. században (Zalau-Zilah, 1934) 181. 709