A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Néprajz - Módy Gyorgy: Néphagyomány és helytörténet

ágyasai lehettek. No, egy egyik, Bakter Kati néni ászt monta, bizon fijam ott Némród kiráj fijának a kastéja vót. Ott vannak elrejtve sok kincsei és pedig egy ílő kutya vigyázza. Ettűl rettentek meg a bornyúk. Mink asztán nagyot nevettünk. Ilő kutya nem lehet a fődbe. Ez a Bakter Kati néni monta ászt is, hogy a kiráj fija hoszta a Vasastelekre a vasas nímeteket, akik vasat olvasztottak a fődbűl. Én kimentem, megfurkásztam. Igaz, települís vót. Egyebet itt nem tuttam tenni. * ... A második történet is szintén két, illetve tulajdonképpen három régészeti lelőhely topográfiai azonosításához nyújt igen komoly támpontot. Balogh Sándor a váncsodi határ nyugati, Tököspart nevú részén pontosan meglelte Guszár falu helyét. Kutatásai, „fúrásai" nyomán véleményünk szerint XVI. századi házak és tűzhelyek maradványaira bukkant. A határnéven kívül a hagyomány is őrizte, hogy itt falu volt. Osváth Pál munkájában megtaláljuk, hogy a Váncsod nyugati határában levő és Berettyószentmárton illetve Berettyóújfalu felé eső Guszár puszta egy, a XVI. században elpusztult Árpád-kori falu nevét őrzi. A falu pusztulásának időpontját bizonytalannak írja, 1552. évi adatot ismer a település utolsó említéseként. A „rígi Váncsod" létezése és helye is ismert volt a népi emlékezetben. Osváth azt írta:,,... a faluról (ti. Váncsod) csupán egy ér által elválasztott Egy? házsziget nevű föld környéke, hol hajdan erdő, később szőllő volt, ma is falu helynek neveztetik. E faluhely a régi Váncsod helye lehetett. . ,"

25 Ugyancsak pontosan megtalálta Balogh Sándor az Árpád-kori Váncsod faluhelyét is a Kisvöcsököspart, illetve a Telekalja nevű határrészen. Az adatközlőnk által megkutatott domb a Koldushát-Egyházsziget határrész dombja. Véleményünk szerint Váncsod elpusztult Árpád-kori templomának alapjaira bukkant rá. A faluhelyet pedig a Kisvöcsökösparton találta meg. Adatközlőnk nem emlékezik arra, hogy olvasta-e Osváth könyvét. Ő Váncsod történeténél írja, hogy ,,Emlékezet van Váncsodi Lászlóról a Gábor jani levéltár egy 1526-ból kelt okmányában."^ A valamikori szájhagyomány vagy Balogh Sándor olvasmányainak egy-egy eleme azután összefonódott Guszár Ilona és Váncsodi László házasságává és a „kastély" megépítésévé. így lett a Guszár helynévből családnév. Lehetséges, hogy a közeli Gáborján falunévből - különben etimológiailag is helyesen - elvont Gábor keresztnévvel együtt kialakult a mesebeli Ilona apja, Guszár Gábor. Balogh Sándor szerint „az első Váncsodot" azután alapította Váncsodi László, hogy feleségül vette Guszár Ilonát. Abban is valós történeti magot találunk, hogy „Guszár város" volt a korábbi település. Az először 1213-ban a Váradi Regestrumban említett Guszár neve szláv eredetű. Jakó Zsigmond szerint Bihar megye legrégibb települési rétegébe tartozik. Bizonyosan X-XI. századi megülésű falu, míg Váncsod kialakulását a XII. század elejére tehetjük. Guszár feltehetően a királyi birtokhoz tartozott s részbirtoka korábban került a valószínűleg várjobbágyi eredetű Váncsodi-ak kezére, mint amikor a másik részt királyi adományból a Hontpáz25 Osváth i. m. 606. 26 Osváth i. m. 607. 665