A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)
Néprajz - Módy Gyorgy: Néphagyomány és helytörténet
mány nembeliek megkapták, közel egyidőben Váncsod részbirtokával. 27 A két falu közös birtoklásának népi emlékezete vagy adatközlőnk olvasmányai szolgáltatták az alapot a Guszár Ilona és Váncsodi László házasságáról szóló betéthez. Guszár lassú elnéptelenedése majd pusztulása a tizenötéves háború időszakára esik. 1554-ben még nem tartozott a hódolt települések közé s csak Gyula várának elfoglalása után, 1566-tól vállalta a falu a töröknek való adózást, 1588-ban még néptartó hely. 28 A rendelkezésre álló adatokból ki tudtuk deríteni, hogy a Balogh Sándor által Vasasteleknek nevezett terület pontosan hol is fekszik Váncsod határán. A falutól keletre, Bojt felé a Körösmellett és a Kerektó határrészek között. 29 Rendkívül figyelemre méltó a határnév Balogh Sándor által adott etimológiája. A vasas német-пек a köznyelvben is, de a népnyelvben mindenképpen elvárható értelmezése - a mellvértet viselő osztrák dragonyos katona (kuraszir) - helyett" 1 , „vasolvasztással" foglalkozó német telepesek emlékére utal. Legújabb régészeti-történeti kutatásunk tisztázta a X-XI. századi vasművességgel foglalkozó szolgálónépek falvainak rendszerét. A nyersvas előállításával foglalkozók települései kapták a Vasas (esetleg Vasad), illetve szláv eredetű párjaként a Rudnok nevet, a vas feldolgozását végzőké pedig a Verő, Vasverő, Kovácsi, illetve a török eredetű Tárkány és Tömörd helyneveket. Ide sorolódnak még a vasfeldolgozáson keresztül a pajzskészítők telepei: a szláv eredetű Csatár cv Csitár nevű falvak, melyek valószínű magyar megfelelői a Vértes helyneveink. Mivel a Vasas és Rudnok helynevek nemcsak ott találhatók meg, ahol természetes vasérc lelőhelyek vannak, a gyepvasérc felhasználását bizonyosra vehetjük. si így a váncsodi Vasastelek határnevet vehetjük egy Árpád-kori Vasas nevű elpusztult falu emlékének is. Ekkor összekapcsolható a Bakonszegtől északkeletre állott Kovácsi (Pusztakovácsi), a Kismarjától északkeletre kereshető Vasad, sőt Vértes (ma Létavértes) falvakkal is. 12 Természetesen a Vasastelek 27 Jakó i. m. 246-47, 379. - 1337-ben a falu egy része a Váncsodi családé volt. Jakó őket a település korábbi birtokosainak tartja, mint a Hontpázmány nemzetségbeli Szalók comest, aki a falu részbirtokának ura az 1291-94. évi adat szerint. 28 Lukinich Imre: Erdély területi változásai a török hódítás korában 1541-1711. (Budapest, 1918) 135. és Jakó i. m. 247. 29 „Váncsod jelen állapotú térképe. 31 szelvény. 1" = 40 öl, 1902. Készítette Tabéry Ármin hites földmérő." Hajdú-Bihar megyei Levéltár. VI. 127/ah. 3. - A Vasastelekről nyugatra feltünteti, a Vasastelek laponyagját is. Hajdú-Bihar megyei Levéltár. VI. 127/h. 3. 30 Révai Nagy Lexikona. XIX. (Budapest, 1926) 58. 31 Heckenast Gusztáv: Fejedelmi (királyi) szolgáló népek a korai Árpád-korban. Értekezések a történeti tudományok köréből. 53. (Budapest, 1970) 27-30, 81, 94-7, 107-113, 131. - Heckenast Gusztáv-Nováki Gyula-Vastagh Gábor-Zoltay Endre: A magyar vaskohászat a középkorban (Budapest, 1968) 131-140. - Györtty György: Az Árpád-kori szolgálónépek kérdéséhez. Történelmi Szemle. XV. évf. (1972) 3-4. sz. 280-88, 291, 301-2, 303. 32 Györtty György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza i. m. I. 635-36, 690, 691. - JaUó i. m. 283-84, 378, 388. - Véleményünk szerint éppen a biharmegyei Vértes esete példázhatja, hogy ezek a helyneveink a szláv eredetű Csatár ~ Csitár falvak párjai. Vértes-re az első okleveles adat ezen a néven csak 1332-ből ismert, illetve biztosan csak 1333-34-ből Monumenta Vaticana históriám regni Hungáriáé illustrantia. Series I. Tom. I-V. (Budapest, 1855-1891) I. 42, 58. A falu határából került elő jellegzetesen XIXII. századi kerámia is. 666
