A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Néprajz - Módy Gyorgy: Néphagyomány és helytörténet

12. kép. X-XII. századi edénytöredékek, Gáborján-Földvár, 1971 nyomóan több. Szerinte itt is egy kisebb bronzkori telep volt." Ennek a „tetejébe" épült a monostor, és mellette települt Tótfalu. A három régészeti lelőhely közelsége miatt szólhattak Sőregi és Zoltai a gáborjáni egy Földvárról, ahol az őskori leleteken kívül középkori kerámiát és „keskeny középkori téglákat" is gyűjtöttek. Balogh Sándor történetéből viszont világosan kiderül, hogy ők nem azon a helyen ástak ahol a később GáborjánCsapszékpart néven ismert bronzkori teli van. ök ugyanis a berettyószentmártoni Korhándombbal ellentétben itt nem találtak edényeket („csuprokat"), sem kő-, agancs- vagy csonteszközöket, de találtak olyan bolygatott tégla- és kősort, mely falmaradványhoz tartozott. Nem szólt Balogh Sándor házhelyek vagy tűzhelyek nyomairól sem. így bizonyos, hogy nem Tótfalu helyén, hanem Gáborjánmonostorának a múlt század végén még jól kivehető alapjainál ástak. A falak maradványait illetve az alapozást lelték meg. A melléklet nélküli „nígy-öt tégla közti" sírok pedig XI-XIII. századi téglakeretes sírok voltak. Bizonyos, hogy kerámiatöredéket sokat kellett leljenek, köztük szép számmmal kora Árpád-koriakat is, de amint Balogh Sándor elmondta, ezeket figyelembe se vették, ép edényeket kerestek mint a Berettyószentmárton-Korhándombon. 22 M. Nepper Ibolya-Sz. Máthé Márta: A Hajdú-Bihar megyei múzeumok régészeti tevékenysége 1969-1971. (Leletkataszter). DMÉ 1971 (Szerk.: Dankó Imre, Módy György és Orosz István közreműk. Debrecen, 1972.) 41. - Az alföldi teli-kutatási program keretében végzett Gáborján-Csapszékparti erődített bronzkori telep ásatására lásd Sz. Máthé Márta jelentését Déri Múzeum Adattára Régészeti Gyűjtemény, és Régészeti Füzetek I. Ser. I. No. 26. (Szerk. Sz. Burger Alice, Budapest, 1973) 9-10. 660