A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Néprajz - Szathmári Ibolya: Lakodalmi szokások Hajdúszováton

zást nem engedték meg. Az a vendég, aki a saját nótáját húzatta el a muzsikusokkal, az külön fizetett, pénzt dugott a prímás zsebébe vagy a vonójához. A zenészek gyülekezés előtt egy órával megjelentek a lakodalmas háznál. A menyasszony feldíszítette a hegedűjüket zsebkendővel, selyemkendővel, régebben sokszínű bokrétával is. Ezután kezdtek el játszani és zeneszóval fogadták az érkező vendégeket. Általában másnap délig húzták a talpalávalót. Hajdúszováton a muzsikusok a cigányok közül kerültek ki. Zenekaruk egy prímásból, két brácsásból és egy bőgősből (időnként egy citerásból) állott. Őket hívták meg a lakodalmak többségébe. A szegényebb lakodalmakban rezesbanda játszott. A juhász lakodalmakba ritkán hívtak cigányokat, mert ők „nem olyan zenét játszottak, mint amilyen a juhászoknak kellett" (Balogh László 59 éves). A juhász lakodalom muzsikusai a baráti körből és a rokonságból kerültek ki. Zenekaruk citerából, klánéiból vagy furulyából, tárogatóból és hegedűből állott. Az 1940-es évektől a cigány zenekar egyre inkább kiszorította a juhász lakodalmakból ezt a sajátos zenekart. Az 1950-es évektől kezdődően egyre inkább vegyes zenekarok szolgáltatják a zenét a lakodalmakban. Ezek a zenekarok egyaránt játszanak magyar nótákat és modern táncszámokat, kielégítve ezzel az idősebb és fiatalabb korosztály igényiéit. Lakodalmi előkészületek Olykor már egy hónappal a lakodalom előtt megkezdődtek a lakodalmi előkészületek. A vőlegényes ház gondoskodott a borról. Ha nem volt sajáttermésű bor, híres bortermő vidékről szerezték be. Az utóbbi tíz évben a bor mellett elterjedt a sör is, amit a kocsmában vagy boltban vásárolnak meg. A legények egy, esetleg két nappal a lakodalom előtt segítettek a lakodalmas ház előkészítésében, berendezésében. Fát vágtak, felásták a szoba földjét, ledöngölték, beszórták nedves pévával (bepelyvázták), hogy ne poroljon. A bútorokat átvitték a szomszédba. Ha nagyon sok vendéget hívtak és az idő is megengedte, sátrat állítottak fel az udvaron. Legtöbbször nem volt elég az asztal és a szék, ezért a legények alkalmi asztalt és lócát ácsoltak össze úgy, hogy a kecskebakokra és fatuskókra deszkákat szegeztek. Az asztalokat és lócákat a fal mellé helyezték el. A aprótésztát már négy-öt nappal a lakodalom előtt kisütötték. Az 1920as évek előtt a lakodalomban ún. aprótészta nem volt, csak különböző kelttészta-félék, amelyeket frissen a lakodalom napján sütöttek ki. Az aprótészta kezdetben egyszerű linzer tésztából készült. Az elnyújtott tésztát különböző formára szaggatták, a tetejét megkenték tojással és kristálycukorba mártogatták. Ez volt a cukrospogácsa. Az 1940-es években a városi cukrász hatására a linzer tészta finomabb formáját, a rácsos tésztát készítették. Lekvárral, cukrozott mákkal és dióval töltötték, tetejét rácsozták. 1950-től cukormázzal és csokoládé mázzal öntötték le a többsorosan töltött tésztát. Napjainkban is kedvelt tésztái a lakodalmaknak a korábban kisütött habcsók és mézes tészta. Ha szombaton volt a lakodalom, akkor már csütörtöktől kezdve szinte állandóan fűtötték a lakodalmas ház kemencéit. Csütörtökön a gazdasszony és a szomszédasszonyok kisütötték a kenyeret. A lakodalmi kenyérsütés napjain591