A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Néprajz - Varga Gyula: Az érmelléki szőlőkultúra

47. kép Mások inkább a nyitás előtti hetekben hordták szét a trágyát, hogy minél hamarabb a föld alá kerüljön. A trágya széthordására, ha volt hozzá segítség, akkor legtöbben ún. rakoncát használtak. Ez nem más, mint két darab, kb. 2 m hosszú rúdra középen kb. 1 méter szélességben deszkákat szegeztek úgy, hogy a rudakat mindkét végén meg lehessen fogni. Így természetesen a trágyával megrakott rakoncát két ember tudta vinni. Mások használtak egykerekű targoncát, sőt télen volt aki kis szánkóval szállította a trágyát a szőlősorok közé. (47. sz. kép.) Szüret „Ha a' szőllőt virágzása után egy lassú, meleg eső, júliusban, augusztusban egy jó beható, nem jég, nem zápor megüti, 's nagy szelek nem járnak; 's utallya fele a' dér a' szőllő levelet jóformán leszedte, 's másfelől a' szőllőmüvelés jól ment végbe, a legkívánatosabb szüret következik."

79 A szüret időpontját a kertgazdaság, a hegyközség, korábban a községi tanács határozta meg. Minden évben két szüreti időpontot jelöltek meg, az ún. előszüret vagy kis szüret és a nagy szüret idejét. Az időpont pontos betartásának korábban nyilván a dézsmaszedés miatt is volt jelentősége, később elsősorban a közrendészeti okok kerültek előtérbe. A kis szüret három-négy napig, a nagyszüret egész hétig is tarthatott. Pontosabban a nagyszüretnek csak a kezdő79 Pethe Ferenc, II. 1809-1813. 418 507