A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Történelem - Ormosi László: Debrecen árkon belüli utcanévváltozásai 1945-ig

Ormosi László Debrecen árkon belüli utcanévváltozásai 1945-ig Debrecen településföldrajzi arculatának kialakulása pontosan nem állapítható meg. Feltételezhető, hogy a honfoglalás korában valamelyik nemzetségi uradalom színhelyeként a későbbi város területén több faluközösség jött létre, s maga a település központja templommal volt ellátva, tehát Debrecen ősi magva egyházasközségként élhetett már a XI. században. Ennek a településnek utcahálózata a faluközösség határain belül alakult ki. A mai belvárost alkotó néhány utca már a XII. században is feltételezhető a Nyírségnek a Tócó folyására ereszkedő lejtőjén. Ennek hatásaként a város északkeleti része még ma is magasabban fekszik, mint a délnyugati és három egymással párhuzamosan futó északkelet-délnyugat irányú homokbucka szelte át a belsőséget. Ezeket a domborulatokat víz választotta el egymástól: az egyik a város magjában található Paptava volt, melynek helyét ma a Déri tér foglalja el, a másik pedig a mai Dimitrov utcán helyezkedett el. A XIII. század végén már kilenc kis falu állt a Tócó két partján, s ebből négy a tárgyalt - tehát a mai belváros - területén feküdt. Az északnyugati részen a mai Mester és Bethlen utcák környékén a Szentmihálynak nevezett falu, az északkeleti oldalon a Rákóczi és Csapó utcák által bezárt területen Szentlászlóíalva, a keleti részen a Csapó és Kossuth utcák között a névadó Debrecen alakult ki, a város délkeleti területe pedig a Béke, Varga és az egykori sikátorok - melyek helyén ma a Teleki, Tímár, Vígkedvű utcák találhatók - által határolt Torna, vagy Belsőboldogíalva nevet viselte. Szentmihály és Szentlászlóíalva közé a XIII-XIV. század folyamán ékelődött be a mai Mester és Péterfia utca, ugyanakkor a Kálvin tér és a Piac utca elején kialakult a Fórumnak, vagy Theátrumnak nevezett piactér, melynek közepén épült a gótikus Szent András templom.

1 Kialakult tehát Debrecen ősi magva, melynek gerincét a Szent András templomból, mint centrumból és annak a régebben helyén álló kisebb románstílusú egyházból, mint központból kiinduló Péterfia, Mester,

2 Csapó és Vörös Hadsereg (akkor Várad) utcák alkották. A városmag kialakulása körül a tudományos szakirodalomban több nézet merült fel. Ezeknek végleges tisztázása még nem történt meg. Tárgyunk szempontjából a különböző nézeteknek azért van jelentőségük, mert az utcahálózat történeti változásainál szerepet játszott az is, hogy miként fejlődtek ki a később „derék utcának" nevezetett területrészek és a hozzájuk tartozó mellékutcák.

3 1. Balogh István: Debrecen (Bp. 1958) 7. (Magyar műemlékek) 2. Mester utcán akkor a mostani Bethlen u. értendő. 3. Lásd: Sápi Lajos: Debrecen település- és építéstörténete (Debrecen, 1972), másik felfogást képviseli Kotnoróczy György: Debrecen története a felszabadulásig (Debrecen, 1955). 413