A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)
Történelem - Dankó Imre: Adatok a debreceni kertségek életéhez (A legrégibb debreceni kertségi szabályzat)
mind másokkal szorgalmatosan meg tartassák, mind pedig magok is ahoz alkalmasztassák magokat. Debretzini in Senatu et Communitate 19 7 bris 787 Per Jur. Morarium Georgium Komaromy Extrac. Per Jur. Мог. Georg. Komaromy. a'ki nem hiszi nizze meg a'mássát 23 A közölt füzetke tartalmával kapcsolatosan több megállapítást tehetünk. Megállapításaink nem annyira a közös munkavégzés, gazdálkodási rend, azonos termelői eljárások, mint inkább a bizonyos korlátok közötti közös birtoklás jobb megismerése szempontjából számottevőek. 1. A füzet egy 1757-ben készült, de be nem fejezett kertségi szabályzattal kezdődik. Majd két, szervesen egyik szöveghez sem kapcsolódó eskümintát tartalmaz és végül egy, a debreceni Városi Tanács által kiküldött bizottság kertségi szabályzatjavaslatát tartalmazza, teljes egészében. A második, teljes szabályzat sokat merít az előző, be nem fejezett szabályzatból, ahogy ezt ki is fejezi. Hivatkozik a korábbi kertségi szabályzatokra, valamint a le nem írt joghagyományra. Mindkét szabályzattal kapcsolatosan megállapíthatjuk, hogy úgynevezett keret szabályzatok csupán. Csak a leglényegesebb szabályokat tartalmazzák, a kertség mindennapos életéről, apró mozzanatairól kismértékben szólnak. Az artikulusok, punktumok sok helyen arról árulkodnak, hogy a kertségekben régi idők óta, mindenki által ismert és gyakorolt aprólékos szabályok használatosak, amelyek azonban nincsenek leírva. 2 '" Ezúttal, a XVIII. század közepén-végén sem kerültek leírásra, csupán a leglényegesebb, a birtoklás egyes, nyilván leggyakrabban előforduló kérdéses eseteire vonatkozó szabályokat rögzítették. A második, 1787-ből származó szabályzat bevezetője azt is elárulja, hogy a Városi Tanács rendezni kívánta a kertségek jogviszonyait és a sokféle, kertségekként változó, sokszínű és változatos, de éppen ezért nehézkes, áttekinthetetlen kertségi szabályzatokat egységesíteni kívánja. 2. Az elmondottakból következően a közölt két szabályzatból leginkább jogi viszonyokat, a kertségi joggyakorlatot ismerhetjük meg. Eszerint a kert vagy kertség mind jogilag, mind fizikailag jól körülhatárolt terület. 25 A kert23. A füzetben pecsétlenyomat nincsen, csupán egy kezdetleges pecsétrajz, benne az itt közölt elmés szöveggel, úgy, ahogy az a képmellékleten is látható. 24. Minden kertségnek volt szabályzata. Azonban kevés maradt fönn, illetve ismeretes. A közölteken kívül mindössze három másikat őriz még a HBmL (A Homokkert régi szabályzata 1787-ből: X. 117. 1.; A Homokkert újabb articulusa 1819-ből: X. 117. 3-4.). Vö.: Komórczy Gy. A helytörténetírás levéltári forrásai i. m. 382. és Városigazgatás Debrecenben 1848-ig. Debrecen, 1969. és Módy György: Földtulajdon Debrecenben a XVI-XIX. században. A Déri Múzeum Évkönyve 1958-1959. (Szerk. Balogh István, Debrecen, I960) 32-43. 25. Garád vagy gerád. Vö.: Beríkő L.-Kiss L.-Papp L. (szerk.): A magyar nyelv történetietimológiai szótára. I. (Budapest, 1967) 1027-1028. - Vö. Balassa Iván: A debreceni civis földművelésének munkamenete és műszókincse (Debrecen, 1940) 76. 382
