A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Régészet, ókortudomány - Sz. Máthé Márta: Rómer Flóris bihari munkássága (A bihari útinapló)

régi templom szentélyét, mely egyenközú egyenes falaktól és kerek záradékból állott, egészen a diadalívig lebontották, és a hajdani oltárnak kerekdedsége nyomai mai napon csak a földben látszanak. Ellenben a torony lett a nyugati oldalon a templomhoz építve és így hossza némileg pótolva vala. Innen áthajtottunk Pelbárthídjára,

200 minthogy ennek templomáról már maga a lelkész úr jelentette, hogy a többiek alakjától egészen eltér. Semmi kétség nincsen, hogy itten a régi hajdanban kellett hídnak lenni, sőt azt is gyanítom, hogy itten a Berettyón való átkelésért vámház is állott, a mit csak a régi irományok bizonyíthatnának; de jelenleg ilyen hídnak csak a nép szájában maradt fenn emléke, mivel mondják, hogy a templom közeléből ment át egy híd a kastélydombra, melyen azonban már kastély nincsen. Saját alakja miatt, minthogy e torony nélküli egyháznak hossza szélességével majdnem összeesik (10,12-8,23 ctm,) következnék, az apsis, a melyet a sokkal keskenyebb diadalív, melynek nyílása 4,63 ctm. és darabig vagy is alig 1,90 ctmig egyenközűen kelet felé megyén, s aztán egy 1,90 ctmnyi kört írna le, ha t. i. ismét egy 2,21 ctm széles térség 0,95 ctmnyire nem haladna a hol aztán, egy sokkal nagyobb, vagy is egy 3,48 ctm. hosszú félkör szeletjével nem végződnék. Ali tehát az apsis tulaj donképen egy nagyobb és a közepén kiforduló kisebb oltárhelyből, mely papi székül is szolgálhat. A falnak vastagsága az oltárhelynél 0,95, az imola többi részeinél 1,26. Pillér csak a déli és északi fal nyugati és keleti végein vannak. Ablaknyílás egy volt a végső kiugráson, de ez keleten egészen be van rakva, három kéttölcsérű ablak állott a déli falon, de ezek is be vannak rakva. Bejárat csak innen van majdnem közepett, és ezen fal talapzattal is bír, a nyugati falon is volt ajtó, de mainapon ez is be van rakva. Storno úr rajzán az alapot, a templom belsejét és a déli oldalon álló kerekívü bejárást adja talapzataival és az egyenes irányú ferdendedes tagozatú koronázással. Különben e templom meglehetősen van conserválva és az Ó-Berettyó mellett a legmagasabb helyen mintegy a fák közt elrejtve fekszik; a régi divat szerint itt is a templom körül mint száraz helyen sok halott fekszik. Még említeni kell a papi széket, melyen közepett egy oszlopot látni, mely felül hármas lángot tüntet fel, két oldalt az oszlop alatt kapaszkodik kettős farkú oroszlány, mellyel szemközt egy, másik áll, melyeknek feje, sörényei és előlábai sárgák, a többi test pedig fehér. Még az nap este felé elindultunk Sz. Máriára,

201 a Bocskaiak hírneves régi fészke megszemlélésére, de ottan a lelkész úr rendkívüli szívességén kívül csak egy nagyszerű, elég fényes és aranyozott, de egészen új templomot találtunk, mire kevéssé kielégítve távoztunk. Siterre a képeknek lefejtése végett újonnan menvén, Storno barátom júl. 17.-én felment Hegyközpályiba,

m az ottani templomnak kerek apsisa van, a téglák régieknek 0,265-0,13,2-0,056 ctmnyiek, a templom maga keletéit, a torony csúcsos, újabb (?) Tótteleknek menvén feltűnt, az előző alig látott török lakás, mint azt a nép nevezi, de van ottan a domb oldalán két kereksáncz, mely tisztán kivehetőleg árokból és sánczból áll és a földvár elnevezést méltán megérdemli. Az egész oldalt jellemzőleg vároldalának híjják. Siterről áthajtottunk Jákó-Hodosra.

203 Ide nemcsak a Lugossy által említet falfestmények csaltak el, de annak tudata, hogy e helyen már régenten kath. plébánia állott, amelynek papja Petrus ab villa Hudus a pápának 6 garast fizetett. Az alig réginek látszó templom a helység közepén van, be van kerítve, szemközt áll a paplakkal, 200 Pelbárthídja - Pelbárthida - ma Párhida (Bunyitay III. 283-84., XV. t.) 201 Sz. Mária - Kismarja (Hajdú-Bihar megye, derecskéi járás) 202 Hegyközpályi - ma Paleu A középkorban Fel-Pályi (Bunyitay III. 233.) 203 Jákó-Hodos - ma Hódos (Bunyitay III. 239-40., Radocsay 150.) 342