A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Régészet, ókortudomány - Sz. Máthé Márta: Rómer Flóris bihari munkássága (A bihari útinapló)

de egészen meg van fordítva; hajdan e mostani déli és északi fal, mennyire látszik a szószék tövéig tette ki a régi templomot, ez után keskenyebbé vált az egyház és a népmonda szerint kerek oltárhellyel bírt, végre nyugatra alkalmaztatott a falu felé a torony. A falakon még ittott a festményeknek nyomai megvannak, de azokat bajos lehámozni, minthogy a falakon igen vastag a vakolat. Az ablakok hajdanta keskenyek és magasak voltak. Egynek kerete, melyet a lelkész úrnál láttunk, 0,40 ct. széles és 1,98 ctm magas volt. Azt is mondák a régiebbek, hogy a hajdani egyház majdnem négyzetes, vagyis egyenlő hosszúságú és szélességű volt, hossza t. i. 8,23 ctim. tett volna, melyből 1,96 ctim. nyi mind a két oldalon összeszorítottabb szentély kiszökött volna. Meg nem állhattuk, hogy Hegyköz-Üjlakra

20i a váradi káptalan egyik birtokára át ne ránduljunk, nemcsak azért, mivel ennek eredeti alakú egyházát már messzelátónk segítségével az ásatási útról már bámultuk, hanem azért is, mert a hodosi pap Bugyi Sándor úr biztosított, hogy öccsénél, ki Újlakon szintén pap, festményeket fogunk találni. Elmentünk annál szívesebben, mert ha mást nem is látnánk, a templomon alig fognánk csalattatni. Ezt Storno remekül felvette és alapját hamarjában el is készítette. A névszerinti újabb telepítmény egyháza a helység közepe táján, meredek dombon fekszik és a régi északi toldáson kívül egyenlő szélességben góthkorú jelleggel bír. A templom hossza a bemenet belsejétől a keleti falig 19 méter, szélessége б m. A nyugati faltól 11,55 m-nyire látni a diadalív nyomait, mely a templommal egyenlő szélességben terjed és kelet felé 2,53 ctnyi három oldallal végződik. Északra, a hol a diadalív jeleltetek, a templom falán kívül a fal 4,63-ra rúg ki, két oldalról támlókkal befejeztetvén egy szép szamárháttal végződő ablakot tüntet fel; ezen kápolna hossza 5,26 méter, és hozzá a főhajóból egy kerekívű 4,95 ctim ivezet vezet. Magát a kart két 1,26 vastagságú pillér tartja, melyekhez egy nyomott körű ajtó az 1,26 ctim. nyugati falon elvezet. A többi fal 0,95 ctimnyi, valamint a keleti oldalakból és a nyugati falakból kiugró támasz is, csak az előház és mai bemenetnek szögleteikben erősebb támasszal ellátva 0,158 ctnyiek. Az előház fölött kerek ablak van, és a torony a mint látszik, a vastagabb nyugati fal és a két erős oszlop fölött emelkedik, egy darabig köbös, majd kissé összehúzott és minden oldalon románkorú kettős ablakkal bír, melyek fölött a fából készült köbös, de újonnan kidűlő alkotmány emelkedik, míg a nyomott nyolcszögből a csinos torony, a falusi tornyok előmintájának egyike a leget hasítja. Nemcsak csinos, de valóban festői ezen egyház alak változatos vonalaival, emelkedéseivel. A kelet és kd. ablakok berakvák, ezek is, valamint a déli fal karzat felé létező ablak, kettős tölcsérűek voltak. A mennyezet, valamint a karzat eleje magyar ízlésű festés, melynek egy gyönyörű motívumát Storno úr meg is örökítette. A keleti falon van régibb írás, mely mellett újabb is létezett, de minthogy a papi széken is ismételve vala, bemeszelték. Kíváncsiságból megfejtvén ezt találtuk: Ez Isten Házának belső kü falát Meg ujjitatták magok költségeikkel ugyan akor Feő Biró Oláh István Bakos Pál Uramék Istenes indulattgy okból. I. T. Diószegi István Ur Predikátorságában. 1775. A kántor helyén igen szép, bár nagyon rongyos török szőnyeg takarja a padot. A paptól való szíves fogadtatás csak a bemutatási szívesség által volt felülmúlva. 204 Hegyközújlak - ma Uileacul de Munte (Bunyitay III. 333-34.) 343