A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Régészet, ókortudomány - Sz. Máthé Márta: Rómer Flóris bihari munkássága (A bihari útinapló)

a templom magassága a padlásig tesz: 8,575 az ablaknak kerek felső része teszen 8,315 ugyanannak alsó része teszen 6,28 az ablak belső szélessége teszen 0,90 Minthogy túforma alakja által rendkívül feltűnő, és falusi, fagazdag vidékeken mintaszerűnek tekinthető a f. ábrányi rumän atyafiak tornya, azt Storno úr külön kérésemre például lerajzolta és megörökítette.* Következő napon hallók, hogy Monos-Petriben a ref. templom mellett régi vár van, melyet Petri várnak neveznek, de jelenleg nem láttam. Kiváncsiabb valék ApátiKeresztúr-t

i91 mely a gf Stubenberg féle majorhoz nem messze fekszik, látni. Míg tehát Storno úr magába Keresztúrba ment, a hol azonban semmit sem talált, elvitettem magamat a már messziről feltűnő és az országúttól 4

Д órányira jobbra fekvő templomromhoz, a melyet e vetés közt találtam, de az elhagyott faluhelyet nem láttam. A fenálló fal tökéletesen keletéit egyháznak nyugati záradéka. Ez képez egyenközúen felfutó falat, mely háromszögtől van tetézve, és elvágott végű. A déli falnak csak egy csekély része van meg, a rézsútosan kinyúló pillérrel, az északi falból több - 2,50 ctim. - maradt meg, hasonlólag épített pillérrel. Az elég széles, a déli oldalon levő repedés fölött, melyet elég messze lehet látni, három lőrézsalakú ablak van, háromszögre rakott födő téglával, de a melyek északiabbja félig be van rakva,- ezek fölött szelelő lyuk tűnik fel, ámbár négyszögű két keresztbe rakott téglából van alkotva. Valamint a közép, úgy az oldalfalakon is építési kerekded és négyszögű gerendákból eredő lyukak látszanak. A nyugati részen csak a három lőrés tűnik fel, míg a szelelőt alig látni; a pillérek az építményei, melynek falai csak 5 méternyiek szervezetesen vannak összekötve; a templomnak még kivehető szélessége 3,50 m, a falnak vastagséga 0,64, egy pillér vastagsága pedig 0,59 ctm. Az egyes téglák méretei: 0,29-1,1450,06, vagy 0,07, fényesre, sőt még feketére is égetettek; köztük a fehér ujnyi kőragasz. E templomról azt állítja a néphit, hogy itten sok pénz van eltemetve, s ennek bizonyságául a sok lyuk, a mely a közeledést olyan veszélyessé teszi. Vájjon meg fog ezen rom, mely alig foglal néhány négyszögű métert emlékül fennmaradni, vagy a hol a holdak ezerét is hagyják bevetés nélkül, ezen volt Apáti Kereszturnak emlékét egyedül a papi névtár fogja-e fentartani?? Gyönyörű erdőken át, semmi romot nem látván, eljutottunk Székelhídra.

m Nem tudom, volt-e a régiségben Székelhidnak névrokona, vagy a mai hegyen fekvő váron kívül volt-e még a rónaságban is erős vár, mely a magyarok ízlésének talán jobban megfelelt volna. De véletlenül akadtam egy rézmetszetre, mely talán nem is igen közönséges. Ezt: Lucas Georg Ssicha Ingenier delin at Cumunicavit (sic) rajzolta, czíme pedig: Abbildung der Vöstung Seckelhit vor der Demolirung. Anno 1665, és alatta egy másik kép .... nach der Demolirung, 1665.Minthogy e képhez az alphabet betűi szolgálnak kalauzul, alig lehet kétséges, hogy ezen, kis fólió magasságú kép valami munkához volt csatolva. Egyébiránt látni itten közepett egy majdnem tökéletes négyzetet, melynek szögletei bastionirozottak, magában a várban egy úrilakformán kívül alacsonyabb kaszárnya féléket, egy hosszú hidat és két kisebbet, melyek egyesíttetve a vár egyik hosszfalában létező kapuhoz szolgálnak. Az alatta való képen a teljes rombolást látjuk, a melyben minden volt épület romban hever. Régen akartam már Pap-Tamásit

139 látni, mert már a neve maga régi birtokot jelent. Vizeken át közeledtünk a helység közepén álló reform, templomhoz, a melyen sajátságos reformátiót vettünk észre, mert hogy az út a keleti oldalon szélesebb legyen a 197 Apáti-Keresztur - Érsekapáti - ma Cresturi (Bunyitay III. 189.) Az Albis irányába eső határrészben. 198 Székelyhíd - ma Sácueni 199 Pap-Tamási - ma Tamaseu 341