A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Régészet, ókortudomány - Sz. Máthé Márta: Rómer Flóris bihari munkássága (A bihari útinapló)

Van még a déli oldalon a régi támaszok folytatásául épített bemenő hajlék, melynek szélessége 2,85, hossza 3,16; és ez azért is látszik régiebbnek mivel a szögleteken szokott, két emeletnyi egyenes és a templom és torony nyugati szögletein ferde pilléreket is beleértve mindenütt a régiséget oly híven tanúsító 0,079 ct. széles talapzatot tünteti fel. A szentély bolthajtásos, és a végső dülénydednél

190 három háromszöget, és a két szemközt eső, egyenközű, a diadalív mellett fekvő falnál egy egy cseh-helyecskét

1

"

1 tüntet fel. Kettős tölcsérű nyílás van a keleti kd. és d. szentélyfalakban. Az ablaknyílás maga 0,31, külső és belső nyílása 0,78 centim, van azon kívül két ablaknyílás a hajó déli két ellenkező oldalon, és a mi ritkább, egy másik északon az arcus triumphalis mellett. De két bejárás is vagyon, a kisebbik a déli oldalon, a nagyobbik és pedig kerekded bolttal a torony alatt. A torony a tetőzetig alul nyugat felé hosszúkás kerek, és e fölött egészen kerek tölcséralakú alakkal bír, a pillérek, melyek a torony szögletein rézsút állanak csak a hosszúkás ablak fölöttéig érnek, következik egy majdnem köröskörül futó kerekded kidudorodás, e fölött pedig egyes, majd magasabban köröskörül látható kettős, kerekívű ablak, melyek egymástól elválasztva jőnek elő. A kettős ablak fölött még tart a falazat, a melyen túl a hazánkban több helyen látható körüljárat, vagy fából készült, négy kerek bolthajtással egyegy oldalon ellátott folyosó tűnik fel. Ezen némileg nyomottnak mondható tetőzet négy szögletén ülnek a magasabb sisakú toronykák, ezek fölött pedig a meredek, nyolcszegű fősisak emelkedik a légbe, csak azt hagyván fel valódi sajnálatul, hogy némileg oldalra hajol, és avval fenyeget, hogy nem sokára le fog zuhanni. Ennyit írtam le Storno barátomnak, hamarjába, de remekül eszközölt képéről, melyet Micske alaprajzáról, és némi, de kiérdemelt előszeretettel keleti és nyugati oldalairól készített. Ez alatt jegyezgettem magam is, a délről való bejárás újabb és két régi pillér közé van építve; az ablakok mind kerekívezetűek, hatágú üvegből készültek, a tetőnek esvetői fából készültek, az esvetők, melyek az építménnyel egykorúaknak látszanak, az itt ott csorba talapzattal, felül téglával födvék. A kőragasz nélküli téglák méretei: 0,31-0,16-0,06, vagy 0,045 ctmnyiek. Meglátni még a régi cinctorium helyét is, mely tojásdad alakban mintegy 18 méternyire van a templomtól, a melyhez a feljárás a nyugati domboldalon volt. Hallom, hogy a déli oldalon a templomba van egy megfordított, írásos kő! Hátha ez valami olyast tartalmazna, ami némi felvilágosításul a templom történetéhez szolgálna. Nevezetes, hogy a toronyban felül a két egymás mellett lévő és két téglától meredekesen zárt ablak egészen ahhoz hasonlít a melyet az ürögdí elhagyatott görög egyháznak tornyában láttam. Tagadni nem lehet, hogy az ürögdi templom újabb szerkezetű, de tornya azért még is régi lehetne. Hogy a villámhárítónak a szentély falába való eresztése nincsen a keleti oldalnak hasznára, természetes; de a hely színén avval mentették ki, hogy hosszabbítani a vasrudat, a költség miatt nem lehetett. Posványszagú réteken és rakoncátlan vizeken átvezető veszélyes hidakon értük el először Sz. Lázárt,

192 a hol az út mellett, jobbra, gyönyörűen kifestett és faragott kaput láttam; olyant t. i. hogy egészen a mint van, méltán a magyar iparmúzeumba lehetne elvinni, mert azok, a melyeket a franciák a svédországi hasonló régi kapukról másoltattak, meggyőződésem szerint alig érdekesebbek. De mi siettünk, hogy minél elébb a híres Alsó- vagy Vedres-Ábránybd

193 érjünk. Majdnem azt gondoltuk, hogy csalódunk, midőn a falu közepén, egy dombocskán álló, semmiféle jelvényű reform, egyházat, mint régit mutatták, ugyanazt hittem, az előttünk itten járt Bölönyi Sándor és 190 romboid 191 Cseh-helyecske: talán cseh-boltozat részre gondol Rómer? 192 Szent-Lázár - Szentlázár - ma Smlazár 193 Alsó- v. Vedresábrány - ma Abramuf 338