A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Régészet, ókortudomány - Sz. Máthé Márta: Rómer Flóris bihari munkássága (A bihari útinapló)

legfelsőbb falán tehát a DIVES fölött látszik a vizes, erdős paradicsom, melyből némi alakok fordulnak a középen levő fehéres lepedő felé, melyen nagy betűkkel írva ez olvasható: IN S I N V ABI (rahae) S ez a III.-dik képnek a beteljesedése,- mert ezen, mint az I-ső kép másodján kö­vetkeznek „a harmadik rámában a gazdag családnak a pokol rémségei közül felfelé epedező említett személyzete". így Lugossy. Én a képet ismét Storno úr, a mennyire csak lehetett adni, helyes rajza után közlöm; barnavörös széles rámában, térdel az evangéliomi vagy jobb oldalon a gazdag, melyet szűk zöld, arany szegélyű ruháján és vörösess bőredőjű bársony köpenyén fel lehet ismerni. Ezen alak fekete hajjal és sza­kállal felfelé nézvén, kezei közt összekulcsolt mondatszalagot tart, eme mondattal: ezen szavak Sz. Lukács evangéliumából valók, a hol a 24 vers ezt mondja: „Pater Ab­raham, miserere mei, et misse Lazarum" stb. A 1,07 ctm. széles képet füst veszi körül a háttér pedig csupa tűzláng, felül egy meghatározathatatlan alak lebeg, jobbra alul négy fej látszik, talán azon gazdag csa­ládjából való öt könyörgő fivér, balra felfelé fordítva egy vörösre öltözött alak, talán Lázár (?) fekszik, míg mellette egy zöldruhás alak térdelve a hordó csapját mozgatja és nedvét pohárba ereszti, míg a hordó tetején két más edény látható. Ezek összekötte­tésben vannak e szavakkal: Küld el Lázárt, ujja végét mártsa be a vízbe, és nedvesítse meg nyelvemet, mivel szenvedek egész tűzlángban! Mindenesetre felötlő a consolatio pauperum-nak, a nedvnek a hordó és a poharak általi sajátságos felfogása. Eddig, valamint a krisztus halálát az ablakok közti ábrázolásnak megfejtése könnyebb volt, mert ennek nyomait magában a Szentírásban találjuk, sokkal nehezebb, sőt majdnem lehetetlen azon legendák magyarázata, melyek közt annyi sok egyféle halált olvasnak, hogy csakugyan nehéz eltalálni, melyik Szentnek kínszenvedéséről le­gyen szó, mivel még a felírások olvasása is oly darabos, oly annyira hiányos, hogy rajta alig lehet elgázolodni! 185 Kövessük tehát itt is a természetes rendet és egyelőre fejtsük meg az ismerete­sebbeket. Az ablak közt, a milyen eredetileg három, igen díszesen festett karimájú volt, egyebet nem látni, mint: IV-szer a keresztfán lóggó Krisztusnak bal kezét, és a hosszú fehér kendős fél testét, mert sok a hólyagos mésszel vagy a tudatlan vakarással eltűnt. A kereszt fölött jobbra a vöröses teli hold látszik, alatta pedig a sárga szentfényű, fehér álruhás ke­zeit felfelé összekulcsoló, vörös köpenyű alkalmasint Sz. Mária alak, melynek feje is vörös köpenyeggel takartatik. Minthogy itten az írás, ha magán a képen nem találtatik, rendesen az alatta levő jelenetre vonatkozik, ez 0,065-0,07 ctmnyi betűkkel írva: (és messzebb) T'VA Qfíj/C a mit így olvasok: Т£~ $V $ > \^~* * Ezen túl jön az újonnan kitört nagy kerek ablak. A közép ablakon túl, az ablakok közti tért 0,63 ctvel számítva, alig lehet már az alakokat kivenni, itt csak a bal kezet látjuk, mely a fej fölött valamit húzni tetszik; az ég szürkés; e mellett következik a harmadik czifra, sárga szegélyű ablak és a sa­185 Azaz eligazodni. 333

Next

/
Oldalképek
Tartalom