A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)
Régészet, ókortudomány - Sz. Máthé Márta: Rómer Flóris bihari munkássága (A bihari útinapló)
legfelsőbb falán tehát a DIVES fölött látszik a vizes, erdős paradicsom, melyből némi alakok fordulnak a középen levő fehéres lepedő felé, melyen nagy betűkkel írva ez olvasható: IN S I N V ABI (rahae) S ez a III.-dik képnek a beteljesedése,- mert ezen, mint az I-ső kép másodján következnek „a harmadik rámában a gazdag családnak a pokol rémségei közül felfelé epedező említett személyzete". így Lugossy. Én a képet ismét Storno úr, a mennyire csak lehetett adni, helyes rajza után közlöm; barnavörös széles rámában, térdel az evangéliomi vagy jobb oldalon a gazdag, melyet szűk zöld, arany szegélyű ruháján és vörösess bőredőjű bársony köpenyén fel lehet ismerni. Ezen alak fekete hajjal és szakállal felfelé nézvén, kezei közt összekulcsolt mondatszalagot tart, eme mondattal: ezen szavak Sz. Lukács evangéliumából valók, a hol a 24 vers ezt mondja: „Pater Abraham, miserere mei, et misse Lazarum" stb. A 1,07 ctm. széles képet füst veszi körül a háttér pedig csupa tűzláng, felül egy meghatározathatatlan alak lebeg, jobbra alul négy fej látszik, talán azon gazdag családjából való öt könyörgő fivér, balra felfelé fordítva egy vörösre öltözött alak, talán Lázár (?) fekszik, míg mellette egy zöldruhás alak térdelve a hordó csapját mozgatja és nedvét pohárba ereszti, míg a hordó tetején két más edény látható. Ezek összeköttetésben vannak e szavakkal: Küld el Lázárt, ujja végét mártsa be a vízbe, és nedvesítse meg nyelvemet, mivel szenvedek egész tűzlángban! Mindenesetre felötlő a consolatio pauperum-nak, a nedvnek a hordó és a poharak általi sajátságos felfogása. Eddig, valamint a krisztus halálát az ablakok közti ábrázolásnak megfejtése könnyebb volt, mert ennek nyomait magában a Szentírásban találjuk, sokkal nehezebb, sőt majdnem lehetetlen azon legendák magyarázata, melyek közt annyi sok egyféle halált olvasnak, hogy csakugyan nehéz eltalálni, melyik Szentnek kínszenvedéséről legyen szó, mivel még a felírások olvasása is oly darabos, oly annyira hiányos, hogy rajta alig lehet elgázolodni! 185 Kövessük tehát itt is a természetes rendet és egyelőre fejtsük meg az ismeretesebbeket. Az ablak közt, a milyen eredetileg három, igen díszesen festett karimájú volt, egyebet nem látni, mint: IV-szer a keresztfán lóggó Krisztusnak bal kezét, és a hosszú fehér kendős fél testét, mert sok a hólyagos mésszel vagy a tudatlan vakarással eltűnt. A kereszt fölött jobbra a vöröses teli hold látszik, alatta pedig a sárga szentfényű, fehér álruhás kezeit felfelé összekulcsoló, vörös köpenyű alkalmasint Sz. Mária alak, melynek feje is vörös köpenyeggel takartatik. Minthogy itten az írás, ha magán a képen nem találtatik, rendesen az alatta levő jelenetre vonatkozik, ez 0,065-0,07 ctmnyi betűkkel írva: (és messzebb) T'VA Qfíj/C a mit így olvasok: Т£~ $V $ > \^~* * Ezen túl jön az újonnan kitört nagy kerek ablak. A közép ablakon túl, az ablakok közti tért 0,63 ctvel számítva, alig lehet már az alakokat kivenni, itt csak a bal kezet látjuk, mely a fej fölött valamit húzni tetszik; az ég szürkés; e mellett következik a harmadik czifra, sárga szegélyű ablak és a sa185 Azaz eligazodni. 333