A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)
Régészet, ókortudomány - Sz. Máthé Márta: Rómer Flóris bihari munkássága (A bihari útinapló)
a vasutat, amely Ér-Mihályfalváról egyenesen Váradra vinne. Erre valóban szükség lesz, bár minden szükséget ily józanon fel is fognók! 156 Álmosdon 1 ' 7 a mely arról nevezetes, hogy itten a fák közt Szlávy József volt miniszter úr lakháza áll, még megjegyzendő, hogy itten és másutt is e környéken, a napraforgót nemcsak tüzelőnek használják, de hogy száraiból a sövényeket is készítik, és a házak fából készült részein a festésnek nyomai láthatók. A reform, egyházat megtekintettük, de bár fekvése egy posvány fölötti dombra utalt, és így régi lehetett volna, még is újabbi korszakba teendő. 158 Itten haliam, hogy György egyházán, a mely név már magában a régi templom mellett tanúskodik, régi templom volt, de ennek falait, a nélkül, hogy alakjukat megtudhattam volna, néhány év előtt felásták. Bagamért 159 ki is rándultunk a Virágos völgybe, hogy ottan egy természetes mélyedést, minden történelmi nevezetesség nélkül vegyünk szemügyre, majd az ugyanazon határban fekvő, külső ligetet megtekintsük. Az út mindenütt vizenyős helyeken ment át, míg a külső ligeti részben a Szent-györgyi és ábrányi (Sz. Ábrahám) állomástól nyugatra, néhány száz lépésnyire a vetés közt a templom helyét jó kalauzolás mellett csakugyan megtaláltunk. Meg van még az árok, a templom hossza 14 lépés lehetett, míg a szélessége 7 lépést mért. A fennmaradt hulladék terméskőből állott; a téglák sárgások, polyvasok. m Gázolván a nagy fú között, a templom nyomától nyugatnak, egy völgyecskén túl vannak a volt falu gödrei, egyéb semmi; nevezetes csak az, hogy ezen hely a vidéknek legmagasbjai közé tartozik. Bagómért sajnálatomra a reform, templomot nem láthattam. A pap maga, Kiss Albert országgyűlési képviselő úr nem volt honn, így csak azt mondhatom, hogy dombon való fekvése régiséget sejdítet velünk, bár az egyház 1877-ben egészen újonnan épült. Vannak rajta triglyphek, romanizáló ajtó és ablakok, melyek színes üveglapokkal ellátvák, de a tagozatok leginkább kőragaszból készülvén már le is hullanak, és sajnáltatják velünk, hogy miért nem tartatott fenn okszerűen javítva a régi egyház, melynek falai bizony az örökséggel daczolhattak volna. Pedig hogy volt itten régi kath. templom, mutatja az új templom körüli cinctorium, melynek egyik már rozzant fa kapujánál fekszik az az egyedüli régi kő, mely hajdan ablak vagy ajtó kajszája lehetett, és azt hiteti el velünk, hogy a többi társa az újabb falakba bele lett építve. Létezik-e valahol, hacsak leírásban is a régi elpusztított templom alakja? - nem tudom, de leírását szívesen vennők ! lfit Ér-Semjénben m megnéztem a reform, templomot, melynek nagy része reformáltatott. A szószék a déli oldalon áll, festett és aranyos, fölötte a szamariai asszonyt látjuk a kútnál, alul, a cathedra elején van az úr színváltoztatása, Mózes Sina hegyén a két kőtáblával, a felmenet áttört munka. Jelenleg a keleti egyenes vágású oldalon van a bejárás, a hol oszlopot látunk horonynyal és kajszával; pillérjei, melyek három osztályúak, újabbaknak látszanak, valamint az északi oldalon lévő ajtózat, melynél az egy régi kő a mely körtealakú met156 1887-ben meg is nyílt ez a vasúti szárnyvonal (Borovszky: 273.) 157 Almosd (Hajdú-Bihar megye, debreceni járás) 158 Vendé Aladár megásatta a templomdombot és ott állítólag román stílusra utaló falakat, valamint csontvázakat lelt. (Borovszky 38.) A dokumentációnak nincs nyoma. Bunyitay szerint 1877-ben újították meg az álló gótikus templomot s építettek tornyot hozzá. (Bunyitay III. 193-195.) 159 Bagamér (Hajdú-Bihar megye, debreceni járás) 160 Bunyitay szerint ezt a határrészt Györgyegyháza dűlőnek nevezik. (Bunyitay III. 238.), Jakó 253., Gyórtiy 623. 161 Sajnos Bunyitay is csak elbeszélésből rekonstruálja az eredeti templomot. (Bunvitav III. 199.) 162 Érsemjén - ma Simion 326
