A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Régészet, ókortudomány - Sz. Máthé Márta: Rómer Flóris bihari munkássága (A bihari útinapló)

szetből és horonyból kiugró oszlopból ál, látható. A torony szintén újabb sztílú; és így kevés örömet okozott. Itten több helyen nyoma van az Ördögárkának. így mondják, hogy a TyúkszerApáti pusztán (Tartsa mellett) a káptalan részen látható, úgy Ér-Keserűtől, Seléndnek, Semjén-nek az ország-úton keresztül a mihályfalvi erdő alatt gróf Stubenberg erdeje felé, innen pedig a Tiszáig - Tokaj az ecsedi lápon keresztül vonul. A selindi

m határban, Keserű felé van az úgynevezett Püspökhalom, a melynél az Ördögárkát látni lehet; mondják, hogy itten régi időben barátok temploma volt, és most is téglát, követ és márvány faragmányokat találnak (?) Év-Mihályíalva

m előtt mintegy 400 lépésnyire az úttól nézve emelkedést venni észre, mely töltés lehetett, de az árok maga szántás által be van temetve. Magában a helységben a templom elül-hátul toldott,

165 a torony födele kerek sipka alakú, mint a müncheni sisakok; haliám, hogy az egyik harangon görög felírás van, minthogy maga a templom is görögökének lenni állíttatott. A szószék kőből készült, hangfogója festett fából való, keleti oldalon a szószéken török szőnyeg van alkalmazva. Körtvélyesen

m a reform, templom egészen újnak látszik, a templom déli részén meg egy régibb falnak nyomai tűnnek fel, és valószínűleg a régi cinctoriumból maradtak fenn; sőt annak még egy faltámasza is tűnik fel főleg az esők után. A régi templom keletelve volt, és ámbár a helység közepén, még is némi domborodáson fekszik. Vasadról

167 mondák, hogy az endrédi utczában hamvedreket, tűzhelyeket találtak; magam nem láttam. Itten több lengyel pénzt találnak főleg III. Zsigmond király idejéből.

168 Az ér-tarcsai

m majoron kívül, egy Ér-Adony

170 felé terjedő posvány szélén, van egy feltűnő domb, melyen Bujánovics család idejében mulató hely vala, előbb pedig könnyen lehet, hogy ezen fölötte alkalmas helyen őrtorony - vagy kápolna állott, melyről az egész vidéket látni lehetett. Kívácsi valék Gálos-Petrire,

i7í azt hivén, hogy neve után indulva, itten régi egyházat fogok találni. De a magasabb helyen álló templom nem keletéit, és ez elég arra, hogy tovább ne is igen vizsgáljam. A régi reform, templom ottan állott, a hol a rector úr háza vagyon. Szalacs

172 felé indulva, mutatták Sz. János halmát. Ennek messziről kunhalom alakja van; mostan kereszt által van kitüntetve. Szalacsról Ottomány"

3 felé haza indulva az országúton mindenütt vízben jártunk; annál feltűnőbb volt tehát az újabb kastélyokkal ékeskedő helységben a mostani régi 163 Selind - Seiend - Érselénd - ma Silindria Bunyitay a Püspök-dombot a keserűi határba teszi (ma Chesereu), s valószínűsíti egy hajdan itt állott püspöki lakkal, ugyanis nincs történeti adat egyházi építményre, klastromra, mint a hagyomány tartja. (Bunyitay III. 251.) 164 Ér-Mihályfalva - ma Valea lui Míhai 165 Azaz az eredeti gótikus templom alakíttatott át. (Bunyitay III. 270-71.) 166 Körtvélyes - Érkörtvélyes - ma Curtuiuseni Rómer idejében nem Bihar, hanem Szatmár megyéhez tartozott. Mint középkori települést, Jakó is említi (Jakp 286.), tehát gótikus temploma is indokolt. 167 Vasad - Érvasad - ma Vasad 168 III. Zsigmond lengyel király (1987-1632) Báthory István utódja. Pénzei akkor kerülhettek magyar földre, mikor a Bethlen Gábor ellenfeléül fellépő Homonnay Drugeth Györgyöt támogatta 1616-ban fegyverrel s pénzzel. 169 Ér-Tarcsa - ma Tarcea 170 Ér-Adony - ma Adoni 171 Gálos-Petri - ma Galos-Petreu 172 Szalacs - ma Salacea 173 Ottomány - ma Otomani A templom szintén áldozatául esett az átépítésnek. Eredetileg román stílusú volt. (Bunyitay III. 279-80. és XIV. t.) A templomhajóban lemeszelt falfestmények vannak. Németh Gyula: Az ótományi falfestményekről. Arch. Ért. (XVIII). 1898. 433-35., Radocsay 193. 327