A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)
Régészet, ókortudomány - Sz. Máthé Márta: Rómer Flóris bihari munkássága (A bihari útinapló)
A római kor emlékeit bírjuk nagyrészt az Acta Nova Musei Nationalis Hungariciben; a mi azután következik, ti. a román-góth kor és a törökvilágnak kutatásával foglalkozik a műemlékek kutatásával megbízott országos ideiglenes bizottmány, mely belső- és külső tagjaival együtt serényen dolgozván, már máig is igen szép eredményt képes felmutatni. És mégis mindennek dacára bízhatunk-e mindezekben, miket az őskori képek, az ásatások eredményei; a látványos múzeumok; az olvasható római emlékek vagy a beküldött jelentések tartalmaznak? Vagy; kevés levén a szakember, kevés, a ki maga is tanulmányozta volna tárgyát; nem kelle igen sok ember iratainak csak annyi hitelt adnunk, a mennyi tudománnyal a közlő maga aránylag bír vagy biztat? így természetesen be kell következni egy korszaknak, a melyben a régibb adatokat újakkal felcserélnünk, a hiányokat pótolnunk, a hamis adatokat hihetőbbekkel keilend kiváltanunk! Így vagyunk egyrészen a fentemlített Bihar-megyével is, melynek adatai egy részét azon jelentésekből vevők, melyeket a rendkívüli buzgalmú Bölönyi Sándor és ifj. Gyalókai Lajos, mint a biharmegyei múzeum ténylegi kezdői és előmozdítói összeállítottak; a másik rész áll azon rajzolt képekből, melyeket id. Storno Ferencz úr oly gyönyörűen, a mint azt a rövid idő megengedi, rajzolta, és a melyek leírásánál, mérésénél, figyelmeztetőül, gyakran segédül e sorok írója is közreműködött. Ámbár mindég hitelt adtam mindannak, a mi fiatalabb szakismerőseinktől származik, mégis felül szoktam vizsgálni Storno Ferencz úrral azt, 20 amit ittott hallok és közelítőleg teljes hitelt csak annak tulajdonítani, amit saját szemeimmel láttam, vagy a amit hazai archeológiánkkal már évek óta foglalkozó úti társam látott és hébekorban utasításom, gyanításom után nálam nélkül rajzolt és velem közleni szíveskedett. Amint a fővárosból távoztam 7 ' szándékom az volt ezen, régészetileg majdnem szűz megyének, főleg pedig az oly virágzó egyházi megyének minden zegzugát átkutatni, és ami még ittott mai napon feltalálható vala, közzé tenni! így igaz sokkal kevesebb jövend mostan napfényre mivel csak egyes irányokban és rövid utakban vizsgálhattam ezen oly terjedelmes - majd kis országnak is beillő - megyét (a hajdanta úgy nevezett Religionis Catholica virágzó kertjét), melynek már eddig is teljes ismeretétől majd személyi bajok, majd az utaknak járhatatlansága miatt, továbbra elüttettem. A mivel eddig bírunk, azt közleni sietek, hogy ez így megigazításul, vagy másoknak, hol ez lehetséges, némi buzdításul is szolgáljon. És így támadt nem csekély fáradsággal a még sok helyen megigazítandó, és pótlásokkal még kijavítandó térkép, melyet „Biharmegye őstörténelmi térképének vázlata", a Székesfehérvári Kiállításra menesztettem. 5 Kísérlet ez, szerkesztetvén az eddig ismert és fenébb említett kútfejek nyomán, melyet tek. Jezerniczky Ákos mérnök úr szíveskedett előlegesen úgy készíteni, miszerint e lapon a kovakő és az obszidián szilánkok elterjedése látható legyen, de ezeken kívül valamint a legrégibb lelhelyek úgy a középkornak is mindeddig tudomásunkra jött egyes templomai, kolostorai és várai azonnal feltűnjenek. Mielőtt az egész megyét régészeti és néprajzi szempontból beutaznék, szükségesnek tartók egypár eszmét tisztába hozni, hogy így mondataink annyival meggyőzőbbekké legyenek. a) Vallási szempont Ha méltó tért engedünk, a mint egy szabad országban kell is, a különféle vallási felekezeteknek és azon okmányokat tiszteletben tartjuk is, melyeket talán a mindenfelé található buzgó urak fel tudnának hozni azért, kérdem, szabad-e akármi-féle ra4 1877. dec. 18-án Rómer kinevezést kapott egy nagyváradi ún. irodalmi kanonoki stallumra, s megvált addig viselt fővárosi egyetemi és nemzeti múzeumi állásaitól. 5 A székesfehérvári kiállításon 1879-ben résztvettek az ország vidéki múzeumai, a Magyar Nemzeti Múzeum, s bemutatták legnevezetesebb kincseiket, a műemlékvédelemmel kapcsolatos terveket, vázlatokat is. 288
