A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Régészet, ókortudomány - Sz. Máthé Márta: Rómer Flóris bihari munkássága (A bihari útinapló)

jongásnak a nép számára prédikálni azt, hogy ez vagy amaz a vallásalak uralkodott hazánkban; de más által helyéből, bár miképen tündöklött légyen, kiszoríttatott és helyében más, mintegy erőszakkal behozatott. Vagy talán már azért igaz-e az, hogy a katholikusok a magyar reformátusoktól erővel elvevék a reformátusok által használt templomokat, mintha azokat köztudomásúlag és törvényeinkben is erőfordulólag nem már sokkal a reformatio előtt amazok nem használták és azoktól ki nem szoríttattak volna? Igaz-e mondom mind ez, mivel azt híres vallástanárok, talán felületességből, talán jóhiszeműség miatt állítják? Nekem csak az tűnt fel, hogy Orthodoxus úr lapunk egyikében váltig állítja, hogy a román görögkeleti egyház lassankint háttérbe szoríttatott, mintha ez t. i. valamikor ezen országban vezérszerepet játszott volna, mintha építményei, művészete, tudománya által arra lett volna hivatva, hogy másokat hódítson és örökre lekötelezzen. Ha meg kell engednünk azt, hogy e hazában lakott legrégibb népeknek halmai, várai országokat foglalt védelmi gátonyai mai napig is láthatók és felásatásuk által az evési- és halotti telkeikben csakugyan tanulságosak; ha hazánkban elég sok kőépítmény maradt fenn, mely az első királyok idejéről tanúskodik, és még sokkal több kőés téglaépület áll fenn ma is, mely az üldöző Anjou királyok koráról oly élénken az átmeneti és gothkor építményekben mutatkozik, kérdjük azon túlbuzgó urakat, tessék csak egy nagyobb, főleg kőépítményt mutatni e hazában, a mely a görögkeleti egyház typusával birván nálunk akárhol fennmaradt volna! Vagy talán azt fogják felelni, hogy egyedül faépítményekkel, de nagyszerűekkel éltek, és hogy mind ezek el is vesztek? Erre csak azon kérdést kockáztatjuk, ha ez így van, miképen maradhattak fenn épen a katolikus jellegű egyházak, miután nemcsak azt tartjuk, hogy a katholikusoknál számos egyház és kolostor eredetileg szintén fából, sőt venyigéből

6 volt felépítve, holott azt is tartjuk, hogy a hanyatlásnak egyedüli oka nem a görög birodalom hanyatlása volt, hanem azon tisztán csak külsőséget, tetszetős fény az egyházak szegényes szelleme ellen törekvő mutogatás, mely a sokféle rendek beosztását a világiaknál is mintegy megörökítette az előbb utóbb azon bámult összedülést idézte elő, mely az egész akkori világot megrázkódtatta. Nem is a nyugati egyháznak hatalmaskodása és a római pápák uralma valának kizárólag a keletieknek gyermekpólyákban való maradásának főokai, valamint ezek nélkül is csak ott vesztegeltek volna, a hol vesztegelnek mai napon is a keletnek se nem szorongatott, se nem lenyűgözött népei, hanem ahol ugyanazon külfény és a nagy sokaságnak minden előmenettől való visszatartóztatása szülimeg azon minden szent és minden haladás iránti egykedvűséget, ahol ezerén és ezerén csak néznek, földre borulnak, tömjéneznek, énekelnek és alamizsnát mintegy kötelességből osztogatnak, de valóban elméjét maga felé nem emeli egy is, ahol egy ajak sincsen, mely imádságra mozduljon - hanem fényében csak csodáltatni kíván és maga is ugyanazt csodálja is! Hogy ottan, ahol ezeken kívül még az állandó, a maga nemében minden eddig szokottól elütő sztilszerinti kő- és vas

7 (?) építmények sűrűn emelkednek és a külfénnyel együtt a zsarnoki akaratnak valamint a nép zöme bizonyos jámborságának emlékei gyanánt tűnnek fel, ugyanazok még századokig, sok ezredévig, ugyanazon vallási hatalom hú oszlopai majd emlékei sorában emelkedni fognak, és hogy ezeket sem az idő vas foga, sem az emberi düh nem fogja egészen elpusztítani, arról éppen olyan bizonyosak vagyunk, amint jól tudjuk, hogy nálunk Magyarországban, ha bár miképen keresünk ugyanazon görög vallásnyilvánulásnak, ugyanannak elterjedésének nyomaira mindenfelé nem akadhatunk, hanem hogy ilyeneknek elszórt példányait találjuk, jó messze, a szomszéd országokba kell utalnunk és onnan példányokat hoznunk. Még egy maradna fenn ezen csinált történelemből, t. i. hasonló művészi kifejlődésnek a római hitű görögöknél való feltalálása; de arra, a mit a demsusi templomról mondanak, az újabb, alaposabb régészet legföllébb csak mosolyoghat, és mióta a 6 Venyigéből, azaz vesszőből font falról van szó, melyet kívül-belül kitapasztottak - más néven patics. 7 Feltételezzük, hogy Rómer az akkortájt elterjedőben levő vasvázas középületekre gondolhatott. 19 Déri Múzeum 289