A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)
Régészet, ókortudomány - Sz. Máthé Márta: Rómer Flóris bihari munkássága (A bihari útinapló)
Bihar megye régészeti és néprajzi szempontból A mai korszaknak fő hibája, mely nagyon gyakran a régészeknél is előfordul, hogy magának nemcsak a közelmúltat, de még kevésbé a rég elmúltat elképzelni nem tudja,- mindent amit lát: ezen folyókat, e dombokat, réteket, utakat és erdőket olyanoknak gondolja, mint amilyenek évezredek óta így állottak, melyeken az emberi nemzet úgy amint mai napba lakik, épít, dolgozik és meghal, úgy a legősibb korban, míg a magyarok bejövetelénél is így lakott, épített, dolgozott és halt meg. Minden kolostorrom, vagy elpusztult templomhely a nép szájában Szt. Istvántól vagy főleg Szt. Lászlótól származik; itten a vörösbarátok, 1 ottan a törökök hagyták üdvös, vagy pusztító nyomaikat; szóval mindenki költ, regél, ír és írhat ami tolla alá jön, mintha e hazának sem ítészeti és komoly, biztos törvényű történetírása, sem előretörekvő régészete nem lenne. Innen származik természetesen a különféle nyomtatás is. A regényirodalom, a népköltészet, a falusi mondák, melyek nem is a néptől, sőt annak valódi barátitól sem számítják kelteiket, telides-teliek ugyan hazafias, néha még ámító érzetekkel is, de nagyon is agyaglábakon állva, csakhamar össze is dűlnek, sőt lassankint hitelüket is vesztik el magánál a népnél is. Magasabb lépcsőn áll történelmi kutatás, mely krónikákon, okleveleken, vagy a tudományos ítészét befolyása alatt támad; ez az anyag bővévei vagy szüntével szintén növekszik vagy apad - és a mi megjegyzendő, emberek által íratván, azoknak sokféle gondolkozásmódja és befolyása alatt áll. Legújabban támadt ennek egy ikre, ti. a tudományos régészet, melynek sok ágaitól eredetileg az azokat művelők nem is gondolák meg, hogy műveiket valamikor, a hozzáértők s mintegy tanúkul felhívandják; hogy nyomukat, és az emberi szorgalom fejlődését ottan is látandják, ahol az emberfia mit sem lát, és az előbb említett meséket igazi mértékökre visszavonva, annak tulajdonítandják az építmények, sánczokat, várakat, kiket illetnek; és ott mutatandják ki ugyanazoknak bizonyos időben való lehetetlenségüket, ahol természetes vagy műtörténeti okokból nem is létezhettek. így egészíti ki magát az írott történelem, mert hisz és olvas, azon tudománnyal, mely lát, ítészetileg bírál és a létezettet valódi értékére visszavezeti. Az archeológiai társulatnak és oldalágainak keletkezte óta megtörtént minden, hogy hazánk ismertettessék meg, és még is egyesektől függ és még elég sokáig függend azon roppant soknak feldolgozása, a mivel e hányott-vetett földdarabon bírtunk. Az ősrégészetire nézve nagyszerű lendületet adott a Budapesten székelt nemzetközi kongresszus tartása 1876-ban. 2 Társulatok és egyesek iparkodtak térképeken feltűntetni azt, a mivel addig bírtak vagy a mi addig tudomásukra jutott. 3 1 Vörösbarát elnevezéssel a templáriusokat - templomosokat - illették. Szentjánoson volt klastromuk. A rend 1314-ben oszlott fel. 2 A VIII. Embertani és Ősrégészeti Kongresszusról van szó. 3 Amint azt a Hon c. lap 1875. szept. 19-i számában közli Rómer, a kongresszus előkészítő bizottsága ezekhez a térképekhez egyezményes jelek használatát javasolta és tette közzé, Rómer pedig kiegészíteni javasolta speciális, hazai vonatkozású jelekkel, ú. m. obszidiánlelőhelyek stb. 287
