A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)
Régészet, ókortudomány - Mesterházy Károly: Régészeti adatok Hajdú-Bihar megye IX–XIII. századi településtörténetéhez. II.
lalás előtti kabar-kazár, vagy jóval későbbi besenyő és kun eredetűek is: pl. Csecs - 'ragya', Bura (Tiszabura) - kun ,teve'. 188 Árpád-kori, nem szláv eredetű személyneveink és puszta személynévből alakult helyneveink egy letűnt névrendszer romjait őrizték meg. Legnagyobb részük megfejthetetlen eredetű egytagú zártszótagú alapnév. E részben közszói eredetű nevekből számos becézett változat alakult ki, melyek a kereszténység korában új nevek rövid alakjaivá váltak (pl. Benedek, Bed, Bedő, Betfalva stb.). 189 E csoporthoz tartoznak Zám, Elep, Haláp, Adony, Bojt, Józsa, Macs stb. Puszta személynévből szláv eredetű helynevek is alakultak: pl. Bagamér, Léta. 190 Kor jelző értékük csak annyi, mint a megfelelő magyar helyneveknek. Településtörténetileg azonban fontos lehet jelentésük, származásuk és puszta létezésük is. A személynévi eredetű helynevek keltező értékéről annyit mondhatunk csupán, hogy kizárólag az Árpád-korra jellemzőek. X-XI. századi településeink döntő többségének neve puszta személynévi eredetű volt, és amikor a falu neve megváltozott, legtöbbször akkor is az új birtokos nevét vette fel, pl. Pata vagy Ádám. Erre gyanakodhatunk X. században kialakult, keresztény személynevet viselő falvaink esetében: Sámson, Fülöp. Puszta személynévből, törzsnévből stb. alakult helyneveink egy részét a XIII. század elejétől felváltja a patrociniumból alakult helynév. A falu templomának védőszentjéről való faluelnevezés divatja 1202-1203-tól mutatható ki. 191 Ez azonban nem azt jelenti, hogy a falu is akkor keletkezett. Számos esetet említhetünk, amikor a korábban alakult helységnek csak temploma patrociniumáról való megnevezését ismerjük. Az Ózd melletti Szentsimon belterületén megtalálták a X-XI. századi köznépi temető részletét. 192 Szentmargita, a mai Űjszentmargita Polgár mellett már a XI-XII. század fordulóján is létezett, és ugyanerre az időre keltezhető a Berettyóújfalu mellett levő Szentdemeter kialakulása is. Az ország különböző területéről vett példák igazolják, hogy azok a falvak, melyeket később kizárólag templomuk védőszentjéről neveztek meg, korábban is létezhettek, esetenként már a X-XI. században. így nevüknek is kellett lenni. Az Esztergom területébe beolvadt Szentkirályt (nyilván Szent István patrociniumú temploma után) korábban Abonynak hívták. A falu X-XI. századi temetőjét részben fel is tárták. 193 A Fejér megyei Kért már 1436-ban Szentmihálynak nevezték, bár még 1439-ben is két néven fordul elő. 19 '' Szintén a XIII. század elején tűnnek fel a személynév- és -falva, -háza, 188. Bárczy G., A magyar szókincs eredete (Bp. 1951) 51. honfoglalás előtti török jövevényszónak tartja. Személynévi előfordulása: 1336: Michaele Cheech dicto. Zichy I. 519. Mező A.-Németh P., i. m. 120/194. Németh Gy., MNy 17 (1921) 26.; A bura szó jelentésére Rásonyi N. L., MNy 23 (1927) 274-84. 189. Rácz Т., i. m. 73.; Benkő L., MNy 44 (1948) 55. Bárczy G., A magyar szókincs eredete (Bp. 1951.) 190. Mező A.-Németh P., i. m. 62.; Kniezsa I., MNy 36 (1940) 20. 191. Kniezsa I., Kelet-Magyarország helynevei 131.; Szabó I., A falurendszer kialakulása 137.; Kálmán В., A nevek világa 176. 192. RT 2 (1962) 1037. tétel. 193. Rupp ]., Magyarország helyrajzi története (Pest, 1870) I. 18.; Balogh A., Arch. Ért. (1944-45) 301., Horváth L, Rég. Füz. 1/21. 1968. 60. 194. Csonki £>., i. m. III. 349.: Poss. Keer aliter Zenthmihal. 230
