A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)
Régészet, ókortudomány - Mesterházy Károly: Régészeti adatok Hajdú-Bihar megye IX–XIII. századi településtörténetéhez. II.
-laka, -hida stb. összetételű helynevek. 190 Ebben az esetben is faluelnevezési divat feltűnéséről van szó és nem feltétlenül új falvak kialakulásáról. Jellemző példa erre a Bojt határába olvadt X. századi Kékes falu, mely 1319-ben Uzfalva néven tűnik fel. 196 Hencida valószínűleg Sálhida (Saul-hida) új elnevezése, amely egyben arra is utal, hogy a Berettyó vámjának birtokosa megváltozott a XIV. században. A falu kétségtelenül X. századi alapítású. Határában, a Szerdek halmon kisebb nemzetségi csoport temetkezett, a foglaló nemzetség faluja lehetett a Zöldfa utcában megtalált Berettyó parti település. 197 Ismeretlen időben egy Saul nevű birtokosé lett, talán királyi adományból. Róla nevezték a falut még a XIV. század elején is, míg egyszer eltűnik a forrásokból, és azon a helyen Hencida (Henc-hida) bukkan fel. 198 A Veszprém területébe beolvadt Szentivánfalva oklevelesen csak 1490-től adatolható, plébániája 1318-tól. Első lakói a XI. században a mai veszprémi Cserhát-Kőkép utca területén levő temetőbe temetkeztek, 199 azaz a helynévtípus itt sem keltezte a települést. A hortobágyi Angyalháza is tulajdonoscsere révén kaphatta nevét: korábban Zomayn néven ismert, 1488-ban Angyalháza néven tűnik fel. 200 Az egykori Csanád megyei Veinek (1247 : Vlnuk) egyik fele az 1256-85 közt élő birtokosáról, Makó bánról kapta nevét: 1299: Makofolua. 201 A helynévtipológia által vizsgált többi helynévtípusra nem térünk ki, mert megbízható régészeti adatokkal egyelőre nem rendelkezünk. Azonban az eddigiekből is kitűnt, hogy a helynévtipológia által kialakított időrend csupán a helynevekre érvényes. A helyneveket azonban nem szabad magukkal a helységekkel azonosnak tekinteni. Régészeti kutatásokkal az esetek többségében kimutatható, hogy a települések jóval korábbiak, mint az névalakjukból várható volna. A helynevek kialakulása és megszilárdulása hosszantartó folyamat volt, mely lényegében a XH-XIH. században zárult le. Ezzel szemben a települések kialakulása a X-XI. században a legdinamikusabb és a tatárjárás előtti településállomány nagyobb része ebben az időben keletkezett. Megállapításaink természetesen inkább az ország belső területeire érvényesek. A peremterületek benépesülésére még nagyon kevés régészeti adatunk van. A falvak okleveles feltűnése azonban elsősorban a terület megszervezésének és birtokosváltozások függvénye, ezért a való viszonyokat nagyon torzán is tükrözhetik. 195. Kniezsa I., Kelet-Magyarország helynevei 128-29.; Szabó I., A falurendszer kialakulása 136.; Kálmán В., A nevek világa 175, 190. 196. Györííy Gy., történeti földrajz I. 631. 197. Fettich N., i. m. 95., Mesterházy K., DMÉ 1968. 71. 198. Jakó Zs., Bihar megye 333.; Györííy Gy., történeti földrajz I. 658.; Apahida nevében az apát -j- hida összetétel rejtőzik. A falu a kolozsmonostori apátság birtoka volt a a híd vámjával együtt. Csánki D„ i. m. V. 327.; Kniezsa I., Kelet-Magyarország helynevei 229.; A Bihar megyei Vodozt 1216-ban Gútkeled nembeli Privart birtokaként tűnik fel. 1276-ban Privarthyda vei Wodosa néven látjuk. A mai név akkor keletkezett, amikor birtokosa, Pelbárt a Berettyón hidat épített és arra vámjogot nyert. Jakó Zs., Bihar megye 318.; Györííy Gy., történeti földrajz I. 652.; Kniezsa I., KeletMagyarország helynevei 192. 199. MRT 2 (1969) 57/7 és 31. lelőhely. 200. Zichy I. 88.; Angyal személynévre Melich J., MNy 10 (1914) 199.; Csánki D., i. m. I. 509.; Zoltai L., települések 65. 201. Györííy Gy., történeti földrajz I. 863. 231
