A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)
Régészet, ókortudomány - Mesterházy Károly: Régészeti adatok Hajdú-Bihar megye IX–XIII. századi településtörténetéhez. II.
kosuk nevével, akkor az illető települést annak alapításaként könyvelték el. Néhány példát említünk csupán: Balogh István Bánk bán, bihari ispán alapításának tartotta Bánkot, mivel a falu okleveles feltűnése idején Bánk bán birtoka volt. Hasonlóképpen a Debrecenbe olvadt Tornát (Boldogasszonyfalva) a Miskolc nembeli Torna alapításának. 681 Jakó Zsigmond a Bihar megyei Kügy alapítójának az 1213-ban említett Quid comest, máshol Ádám falu alapítójául Pata fia Ádámot tekintette. 182 A példákat más településtörténeti feldolgozásokból is bőven meríthetnénk. A módszertani hiba forrásának azt a téves feltételezést tarthatjuk, mely szerint a honfoglaló magyarság életmódjában a nomád pásztorkodás játszotta a fő szerepet, és településeink állandósulása csak a XII. században indul meg. E felfogás értelmében a magyarországi településhálózat csak a XIII. században teljesedik ki: a XI. században kezdődő falualapítások a XII. században kapnak erőre, és a XIII. században virágoznak fel. Ezzel szemben néhány régészetileg is kutatható település esetében kimutatható a X. századi alakulás, pl. az említett Bánk, vagy Pata-Ádám esetében is. Ugra esetében viszont Jakó túl óvatos álláspontot foglalt el: úgy vélte, hogy Ugra monostorának Ugra nevű alapítója nem lehet azonos a falu alapítójával. Györffy György eredménye épp az ellenkezőjére engednek következtetni, bár a környezetében levő települések X. századiak. 183 Tanulságként leszűrhetjük, hogy Árpád-kori falvaink alapítóiként csak nagy körültekintéssel szabad XII-XIII. századi birtokosokat megnevezni. A személynévi eredetű települések esetében egy másik probléma is felmerül. Árpád-kori személyneveink több csoportra oszthatók fel. Ezeknek csak egy részét alkotják a keresztény névadás szokásából eredő nevek. A martyrologium latin nevei rövidült és becézett alakban számos változatban éltek. 184 A keresztyén személynévadásra visszamenő helynevek azonban csak a XI-XII. században alakulhattak. Felvetődik a kérdés, hogyan nevezték korábban az ilyen településeket, amikor ezek X. századi alapítása biztos: pl. Ádám-Pata, Fülöp, Sámson (Tursámson), Józsa. 185 Ez a jelenség arra utal, hogy az egyházi év szentjeinek nevéből alakult puszta személynévi eredetű helynevek sem tekinthetők mind eredetinek, tehát korhatározásra ritkán használhatók fel. Az Árpád-kori személynevek más része finnugor eredetű közszavakra megy vissza. A belőlük képzett vagy alakult helynevek szintén különböző időben alakult falvakhoz kapcsolódnak, pl. a X. századi Fancsal, vagy a XII. századi Fancsika. 186 Török eredetű személyneveink Németh Gyula és Pais Dezső szerint is török jövevényszavaink középső rétegéhez tartoznak, 187 azaz nem a csuvasos, volgai-bolgár rétegből származnak. De e személyneveink is lehetnek honfog181. Balogh I., Arch. Ért. 80. (1953) 181. 182. Jakó Zs., Bihar megye 64, 67. 183. Jakó Zs., Bihar megye 372.; Györtíy Gy., történeti földrajz 679.; Juhász I., Békés megyei múzeumok közleményei I (1971) 158. 184. Melich J., MNy 10 (1914) 97-107, 149-156, 193-199.; Rácz E., Néprajz és Nyelvtudomány 3-4 (1959-60) 73. 185. Józsa nevét Melich a Johannesből, de esetleg szlávból, Benkő a ,jó' magyar szóból magyarázza, a különböző véleményeket bemutatja Rácz E., i. m. 71. 186. A ,fon' igéből alakult mindkét név. 1138: Fonsol nádorispán, 1165: Fonsol pozsonyi várszolga, 1124: Fonchuka püspök stb. Pais D., MNy 49 (1953) 278-93.; Szabó D., MNy 32 (1936) 56.; Szentpétery. Reg. Arp. 54. regeszta. 187. Németh Gy., MNy 17 (1921) 26.; Pais D., MNy 18 (1922) 26-34. (1944-45) 301.; Horváth I., Rég. Füz. 1/21. 1968 60. 229
